Vízkereszt Vízkereszt, mely latin elnevezéssel Epiphania Domini, fordításban pedig az Úr megjelenését takarja. Ez az egyházi esemény a kereszténység egyik legrégebbi ünnepe, amely lezárja a karácsonyi időszakot, és megnyitja a farsangi érát. Eredete a 4. századig vezethető vissza, így nem meglepő, hogy rengeteg népszokás és hiedelem alakult ki e ünnep...
Búcsú az óévtől
Szilveszteri és újévi hagyományok a népi kultúrában Bizonyára sokatokban felmerült a kérdés, hogy miért ünneplünk újévkor? Honnan eredhet a szilveszteri ünnep hagyománya? Tűzijáték, pezsgő és visszaszámlálás – ez a három szó jellemzi leginkább az adott év utolsó napját. A mai cikkben átnézzük ennek az ünnepnek a történelmi hátterét, továbbá kitekintünk...
Fény az éjszakában
Karácsony, ahogy az őseink látták Paradox módon találkozott az emberség és a kegyetlenség az első világháború frontvonalán, éppen szenteste ideje alatt. „Mire a falevelek lehullanak, győztes katonáim itthon lesznek!” - ezzel a mondattal küldte háborúba katonáit II. Vilmos német császár, 1914 nyarán. A történelemkönyvek és eddigi tanulmányaink alapján jól tudjuk,...
A legszentebb ünnep:
Régen és most December, Karácsony hava: olyan ünnep ez, amelyről minden nézőpontban írtak már mindenfélét, de valahogy mindig az elmúlt idők ünneplési szokásai, azok eredete a legérdekesebb a mai olvasó számára. Mielőtt átnéznénk, hogy milyen szokások és babonák maradtak ránk az őseinktől, szeretnék egy verssel indítani, amely tökéletesen megfogalmazza azt,...
Luca napján mindenre fény derül!
Gyermekkorom egyik emléke élénken él bennem, amikor nagymamám mesélt nekem, valamikor régen, egy hideg téli estén. Szavai nyomán egy régi, különös szokás elevenedett meg előttem, amelyet ő is csupán elkapott félmondatokból, mások történeteiből ismert. A szokás szerint december 13-án, Luca napján el kellett kezdeni egy háromlábú szék elkészítését. Nem akármilyen...
Csizmák az ablakban
A Mikulás és a Miklós-nap a népi kultúrában Ha Miklóskor hó esik, vége az enyheségnek – tartja a népszokás, viszont nem is ez az első gondolatunk, ha ez a jeles nap jár az eszünkben. A naptárak szerint december 6-án ünnepeljük a Miklós-napot, és az azt megelőző este pedig a „néveste...
Kötelék és hurka:
A disznótorozás mint közösségformáló esemény Ha már hurkáról beszélek a címben, akkor indíthatom úgy az írásomat, hogy a disznótor egy olyan esemény, ahol és amikor a család sava-borsa összegyűl. Ha nyitott szemmel járunk, akkor egy csökkenő tendenciát figyelhetünk meg, hisz nagyon kevés helyen adják meg úgy igazán a módját a...
Katalin kopogtat?
Mit üzennek a régiek? Könnyű Katit táncba vinni. Áll, mint Katiban a gyerek. Ismerősen csengnek ezek a közmondások, szállóigék? Magyarországon, a 2020-as adatok szerint a Katalin név az 56. helyen áll, míg a 2014-es mutatók a 3. helyre delegálták. Furcsa ez az eltérés, de a legfőbb mondanivalón mit sem változtat:...
Météo és misztérium
Népi időjárásjóslás Ha szeretnénk tudni, hogy milyen időjárásra számíthatunk, mielőtt elindulunk valahova, akkor csak előkapjuk telefonunkat, és néhány simítással, akár egy hétre előre látni fogjuk a hőmérsékletet, a csapadék valószínűségének arányát, és más rengeteg dolgot. Bármennyire tűnik ez most természetesnek, régen nem így volt. Soha nem volt ennyire részletes jelentés...
Liba, bor és jóslatok
Márton-napi ludasságok A legenda szerint, Szent Márton a Római Birodalom egyik tartományában látta meg a napvilágot, valamikor 316-ban, vagy 317-ben. A római császár katonájaként szolgált, hősként állt helyet mindenhol, de emberségét mindig megtartotta. Az egyik hadjárata során, egy hideg téli estén egy koldussal találkozott, akinek láttán köpenyét kettévágta, és az...