Météo és misztérium

Népi időjárásjóslás

Ha szeretnénk tudni, hogy milyen időjárásra számíthatunk, mielőtt elindulunk valahova, akkor csak előkapjuk telefonunkat, és néhány simítással, akár egy hétre előre látni fogjuk a hőmérsékletet, a csapadék valószínűségének arányát, és más rengeteg dolgot.

Bármennyire tűnik ez most természetesnek, régen nem így volt. Soha nem volt ennyire részletes jelentés tárva elénk, mint manapság. Ha rövidebb időintervallumokban haladunk vissza a múltba, akkor azt mondhatjuk el, hogy a televízió és az újság volt az médiahely, ahol az időjárási változásokat hallhattuk, vagy olvashattuk.

A régi öregeknek nem állt tulajdonukban napi újság, TV, a telefonról pedig ne is beszéljünk. Nem kényelmesedtek el, folyamatosan figyeltek, és értelmezték a jeleket, még akkor is, ha tudományosan nem is tudták megmagyarázni őket. Azokra a generációkra nem is volt olyan gyakori, hogy öregkorukban elvesztették emlékezetüket. Ha beszélgetünk egy-egy falu rangidős tagjával, akkor ez a tény be is bizonyosodik.

Az emberek tudatában voltak annak, hogy az idő változik. Ezt leginkább a növényvilágon vették észre, hisz a fa életének négy fázisa mindenki számára szembetűnő volt. A hőmérsékletet a saját bőrükön tapasztalták, hisz a természet változása egyenesen arányos a növényvilág elhalkulásával is. Az állatvilág is megannyi jelet hagyott hátra, hisz mégis ők azok a teremtmények, akik ösztönszerűen érzik a változást: ha az állatok elbújtak, elrepültek, elvándoroltak, akkor bizony valami történni fog a közeljövőben.

Nincs új a nap alatt, így ezek a megfigyelések értelemszerűen nem az utóbbi 100-200 évben alakultak ki, sokkal régebbre vezethetőek vissza.

A legtöbb ember tudatos lény, így született velejáró, hogy szeretne felkészülni az előtte álló próbákra, helyzetekre. Ennek kapcsán alakulhatott ki egy olyan megfigyelés, hogy az újév első 12 napja teljesen lefedi az előttünk álló egész évet:

Január első tizenkét napja a tizenkét hónapot jelenti. Ha megfigyeljük az első napot, akkor olyan lesz a január, amilyen másodika, olyan lesz a február, és így tovább a sor. Ezt a szerkezeti felépítést még apróbb részletekre bontották, mégpedig egy napot három részre szabdaltak. Reggel 6 órától egészen déli 12 óráig egy szegmens, déltől délután 6 óráig a második szegmens, az utolsó pedig délután 6 órától hajnal 6 óráig. A nap első szakasza mutatja meg az időjárást január első harmadában, a második szakasz a hónap közepét jelöli, és végül az utolsó szakasz az adott hónap utolsó harmadát jegyzi le. Az ismerőseim közül többen is lejegyezték ezeket a megfigyeléseket, és nem lehet azt mondani, hogy minden esetben helytálló ez az elképzelés, de nagyon sokszor beigazolódott.

A névnapokhoz is rengeteg ilyen szokás kapcsolódik: tegnap, november 11-én volt Márton napja, és a népi megfigyelések alapján Karácsonykor nem lesz hó, hisz Márton barna lovon érkezett. Katalin napjához kapcsolódik a leggyakoribb időjárásjóslás, azt viszont egy későbbi cikkben szeretném ismertetni.

Bizonyára sokan hallottuk nagyszüleinktől, hogy naplementekor az ég alja is árulkodó tényező lehet, az azt követő nap időjárásáról: ha az ég alja vörös, akkor másnap szeles idő várható. Ezt a megfigyelést olvashatjuk az egyik legismertebb magyar irodalmi alkotásban is, hisz Petőfi Sándor a következőket írta a János vitézben: „A kormányos ekkép szólt a legényeihez: // Piros az ég alja: aligha szél nem lesz. (…) // Másnap, amint azt az ég alja jövendölte, // Csakugyan szél támadt, mégpedig nem gyönge.”

Kiss József könyvéből készültem néhány időjárásbabonával, amelyben régi szatmári babonák gyűjteménye található meg (a könyv címe: Szerelmi babonák).

1) Ha szeles volt az idő, háborútól féltünk, ha pedig esős vagy havas, akkor drágulástól kellett tartanunk.
2) Ha nagyon esik az eső, ki kell dobni egy baltát az udvarra, és elmúlik a rossz idő. (szerkesztői megjegyzés: olyan változatban is megjelenik, hogy a küszöbre teszik, vagy épp attól óv, hogy ne csapjon villám a házba)
3) Esőt jósol minden nyugtalanul, mohón legelő állat, porban fürdő veréb és tyúk, később elülő aprómarha, nyüzsgő hangya, alacsonyan repülő fecske, az asztal lábát kaparó és mosakodó macska.
4) Eső lesz, ha nagy a harmat, vagy az erdő sötétebb a rendes színénél.
5) A csillagokból meg lehet állapítani az időt: sűrű csillag az égen esőt jelez, ha téli éjszakákon nagyon fényesen ragyognak, hideg lesz.
5+1) Ha télen erősen lobog a tűz a kemencében, annak a jele, hogy nagy hideg várható.

Összegzésként elmondható, hogy a népi időjárásjóslás ma is izgalmas emlékeket és tanulságokat hordoz. Bár a modern meteorológia pontosabb előrejelzéseket biztosít, a hagyományos megfigyelések emlékeztetnek bennünket az évszázados tapasztalatokra, és a természettel való harmonikus kapcsolatra.

Corodi Victor,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar nyelv és irodalom szak,
II. év