Pünkösd a keresztény egyházi év egyik legjelentősebb ünnepe, amely húsvét után ötven nappal következik, és a Szentlélek eljövetelét ünnepli. A bibliai történet szerint ekkor áradt ki a Szentlélek az apostolokra, akik ennek hatására különféle nyelveken kezdtek beszélni, és megkezdték Krisztus tanainak hirdetését. Ez az esemény a keresztény egyház születésének is...
Tűz, víz, bor
Májusi szentek és a néphagyomány világa A május nemcsak a természet megújulásának ideje volt a régi falusi közösségek számára, hanem különleges szentek ünnepei révén is bővelkedett szimbolikus jelentésekben. Flórián, Nepomuki János és Orbán alakja három olyan jelképes pillérre – tűz, víz, bor – épül, amely meghatározta a paraszti élet ritmusát,...
„Jön bizony a három ác! Pongrác, Szervác és Bonifác”
A fagyosszentek A három nap (május 12., 13., 14.) névnaposai – Pongrác, Szervác és Bonifác – a néphagyományban együtt jelennek meg, mint az ún. fagyosszentek. Bár a keresztény szentek legendái és az időjárási jelenségek között közvetlen kapcsolat nem mutatható ki, a népi megfigyelések és a népköltészet mégis szoros kapcsolatot teremtett...
A valóság és a hit határán:
A kigyei kápolna története Megannyi mendemondával, adomával találkozhatunk, ha az idősebbek történeteit meghallgatjuk. Néhány ilyen történet a fiatalok körében is elnépesül, főleg azok az elbeszélések, amelyek valamilyen oknál fogva nem magyarázhatóak meg tudományos módon. Szeretjük a transzcendenshez, a misztikumhoz kötni az életünk történéseit, legyen szó vallásról, sorsról vagy egy olyan...
„Kelj fel, rózsám, itt a májfa! Jó éjszakát, vigyázz rája!”
A májusfaállítás hagyománya a magyar nyelvterületen A májusfaállítás az egyik legszebb és legsokoldalúbb tavaszi népszokás a magyar nyelvterületen. Gyökerei évszázadokra nyúlnak vissza, és bár formái idővel változtak, a májusfa mindmáig a természet megújulásának és a szerelmi ajándékozásnak a szimbóluma. A májusfa – más néven májfa vagy zöld ág – eredetileg...
Kalács, sonka és torma
A húsvét nemcsak vallási ünnep, hanem a tavasz érkezésének, az újjászületésnek is a jelképe, amelyhez a magyarok lakta vidékeken gazdag és sokszínű néphagyományok kapcsolódnak. A különféle vidékeken kialakult szokások nemcsak az ünnepi asztal kínálatát határozták meg, hanem mágikus, közösségi és természeti rítusokat is magukban foglaltak – a vízzel, a tojással,...
Húsvét vigíliája: a Nagyhét
Az egyház egyik legnagyobb ünnepére kerül sor a hétvégén: április 20-án ünnepeljük Jézus feltámadását, azaz húsvétot. A húsvéti ünnepkör több napból épül fel, érdemes ez esetben a vigília szót használni. De mit is jelenet ez a szó? A magyar nyelv értelmező szótára szerint a vigília valamilyen nagyobb egyházi esemény előestéje....
A népi humor
Április 1.: a bolondok napja. No, persze, ezt nem kell a szó szoros értelmében venni, mert ez nem egy megbélyegzés egyes emberek irányába, hanem egy olyan nap, amely során a tréfák, az átverések és a humor kerül előtérbe. A mai cikkben a népi humorról, a csúfolódásról és annak énkép-alkotó szerepéről...
Debreczeni-Kis Helgával a népdalokról
A népdalok szerves részét képezik a magyar kultúrának, így nem meglepő, hogy megannyi értelmezés, képzettársítás kapcsolódik ehhez, a szájhagyomány útján elterjedt műfajhoz. A mai cikk kevésbé rendhagyó, hisz egy interjúval készültem nektek, amelyben Debreczeni-Kis Helgát kérdeztem a népdalokról, és miegymásról. Helgára a TikTok-on találtam rá, ahol a nézőközönség elé tárja...
Gyümölcsoltó Boldogasszony
Március 25-én a keresztény világ és a népi hagyományok is különleges napot ünnepelnek: Gyümölcsoltó Boldogasszony napját. Ez az ünnep egyszerre kötődik Mária szeplőtelen fogantatásának hírüladásához és a természet megújulásához, hiszen a hagyomány szerint ekkor a legalkalmasabb gyümölcsfákat oltani. A vallási és mezőgazdasági jelentőség összefonódása jól mutatja, hogyan kapcsolódik össze az...