A népi építészet a paraszti élet tapasztalatainak lenyomata: minden elemének megvolt a maga szerepe, funkciója. Az épületek nem díszítési szándékkal, hanem a mindennapi élet gyakorlati igényeire születtek válaszul. Különösen igaz ez a Dél-Dunántúlon, Zala és Somogy megyében elterjedt „herkelik” nevezetű építészeti elemre, amely az egyszerűség és praktikum szimbóluma. Ez a...
Arany János és a népi kultúra
A 19. században nem igazán tudták megfogalmazni azt, hogy mit is jelent a nép szó. Több irányzat is kialakult, különböző elméletek és szemléletek ütötték fel a fejüket, de talán az egyik legerőteljesebb a hagyományközösségi szemlélet. E elképzelés szerint a költészet a nyelvből születik, ezáltal természetesen növi ki magát az irodalom...
Kivetkőzés? – egy viselet elvesztése, egy identitás átalakulása
„Mikor az ünneplőt levettem, olyan volt, mintha valamit végleg elhagytam volna.”– egy falusi asszony visszaemlékezése. A Néprajzi Múzeumban tett látogatásom során egy különös élmény ért, amely napokkal később is velem maradt. Tóth Lala textilművész Kivetkőzés című alkotását szemlélve hirtelen nem csupán ruhákat, hanem sorsokat, döntéseket, veszteségeket láttam. A kiállítás nemcsak lenyűgözött, de...
A budapesti Néprajzi Múzeumról
2025. június 26. és július 2. között a Partiumi Keresztény Egyetem Bölcsészettudományi és Művészeti Karának hallgatói egy szakmai tanulmányúton vehettek részt Budapesten, a Balaton-felvidéken és a térség környékén. A magyar fővárosban az egyik célpont a budapesti Néprajzi Múzeum volt, amely már régóta bakancslistás hely volt számomra. Erről az Erasmus-útról már...
A beszéd mint élet
A beszéd, a kommunikáció létfontosságú az emberi létben. Mivel társas lények vagyunk, elemi szinten igényeljük, hogy interakcióba lépjenek velünk – van, aki kevesebbet, van, aki többet, de ez így van rendjén. Az elmúlt hónapokban több idősebb hölgy, néni hunyt el a faluban, ahol élek. Ez elgondolkodtatott: vajon van-e valamilyen összefüggés...
Az Úr napját szenteld meg!
Az év egyik kiemelkedő vallási ünnepe a pünkösd utáni második hét csütörtökje, amelyet „Úrnapjaként” ismerünk. Ez az ünnep nemcsak a keresztény liturgiában tölt be fontos szerepet, hanem mély gyökerekkel bír a népi hagyományokban is. Az Úrnap szentelése a tízparancsolat egyik legfontosabb kitétele is: „Az Úr napját szenteld meg!” — ez...
Amikor az „ég” a földre szállt
Pünkösd a keresztény egyházi év egyik legjelentősebb ünnepe, amely húsvét után ötven nappal következik, és a Szentlélek eljövetelét ünnepli. A bibliai történet szerint ekkor áradt ki a Szentlélek az apostolokra, akik ennek hatására különféle nyelveken kezdtek beszélni, és megkezdték Krisztus tanainak hirdetését. Ez az esemény a keresztény egyház születésének is...
Tűz, víz, bor
Májusi szentek és a néphagyomány világa A május nemcsak a természet megújulásának ideje volt a régi falusi közösségek számára, hanem különleges szentek ünnepei révén is bővelkedett szimbolikus jelentésekben. Flórián, Nepomuki János és Orbán alakja három olyan jelképes pillérre – tűz, víz, bor – épül, amely meghatározta a paraszti élet ritmusát,...
„Jön bizony a három ác! Pongrác, Szervác és Bonifác”
A fagyosszentek A három nap (május 12., 13., 14.) névnaposai – Pongrác, Szervác és Bonifác – a néphagyományban együtt jelennek meg, mint az ún. fagyosszentek. Bár a keresztény szentek legendái és az időjárási jelenségek között közvetlen kapcsolat nem mutatható ki, a népi megfigyelések és a népköltészet mégis szoros kapcsolatot teremtett...
A valóság és a hit határán:
A kigyei kápolna története Megannyi mendemondával, adomával találkozhatunk, ha az idősebbek történeteit meghallgatjuk. Néhány ilyen történet a fiatalok körében is elnépesül, főleg azok az elbeszélések, amelyek valamilyen oknál fogva nem magyarázhatóak meg tudományos módon. Szeretjük a transzcendenshez, a misztikumhoz kötni az életünk történéseit, legyen szó vallásról, sorsról vagy egy olyan...