Az Érmellék számos néprajzi különlegességet rejt, amelyek felsorolása és bemutatása mindenképpen megér egy cikket. Ebben az írásban nem a szellemi néprajz kerül fókuszba, hanem a tárgyi folklór, amit meg tudunk fogni, vagyis a tájházak, pincék és egyéb néprajzi vonatkozású építmények és rendezvények. Fontosnak tartom, hogy a felsorolás előtt meghatározzam az...
A tavasz hírnökei: Sándor, József, Benedek…
A magyar népi bölcsesség egyik legismertebb időjárási megfigyelése így hangzik: „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!” Ez a közmondás a március 18-án, 19-én és 21-én ünnepelt névnapokhoz kapcsolódik, amelyeket a tavasz kezdetének és az időjárás változásának előjeleként tartottak számon. E jeles napokat számos hiedelem és népszokás övezte. Mit jelentenek...
Asszonysorsok nők napja alkalmából
A nagymamák csendben halnak meg Március 8.: nemzetközi nőnap; Ezen nap tiszteletére egy kevésbé rendhagyó írással készültem, melyben a nők a szerepét mutatom be a mi társadalmunkban. Egy történet fogja a keretét adni az írásomnak, néhol kitekintek különböző jelenségekre, megfigyelésekre. A történet cselekménye FIKCIÓ, bármilyen jellegű egyezés a valósággal csak...
Itt a Farsang, áll a bál…
Ha mindenki visszagondol az általános iskolás éveire, és próbál egy emléket előhívni magából, amely valamilyen tanórákon kívüli, ünnepi esemény volt, akkor a legtöbb személynek a farsangi mulatságok jutnak eszébe. A farsangi időszak Vízkereszt ünnepével kezdődik, és a Húsvétvasárnapot megelőző 40. napon zárul. Ebben az időintervallumban bármikor megrendezésre kerülhet egy-egy jelmezbál...
Szerelem, udvarlás és Bálint-nap
„Bálint-nap van, petélőznek a verebek.” (SZ. E. adatközlő) Február 14. Modern szóhasználatban Valentin-nap, ha hűek maradunk kultúránkhoz, akkor Bálint-nap, egyesek számára pedig csak egy pénteki nap. Ez a nap a szerelmesek ünnepe, és bizony régre nyúlik vissza a népi kultúrában. A mai cikkben ismertetni szeretném, hogy milyen történet lapul Bálint...
Februári jeles napok és azok szokásai
Az év második hónapja rengeteg néphagyományban, szokásban bővelkedik: a legutóbbi cikkben a Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéről és a Balázs napi szokásokról esett szó, most viszont további jeles napok történetét, és az azok körül kialakult szokásokat szeretném megvizsgálni. Február hónap a Februltus tisztulási ünnepről kapta a nevét. Régi magyar elnevezés szerint Böjtelő...
Gyerták szentelése és a torok megáldása
Gyertyaszentelő és Balázs-áldás A római katolikus egyház hívei két fontos ünneppel indítják az év második havát, hisz Gyertyaszentelő Boldogasszony február 2-ára, míg Balázs napja egy nappal később, harmadikán van feltüntetve a kalendáriumokban. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a római katolikus egyház Szűz Mária tisztulásának ünnepeként tartja számon. A rómaiak Februus, illetve Pluto...
Januári jeles napok és azok szokásai
Az év első hónapja rengeteg izgalmas szokást és hiedelmet foglal magában. Mikor áttekintettem azt, hogy az idei év során miről írhatnék, akkor láttam, hogy a január egy olyan hónap, amelyben viszonylag sok jeles nap van feljegyezve a naptárban. Ebben a cikkben ezeket a napokat és az azok körül kialakult szokásokat...
12 nap, 12 hónap
Az év minden napján is hasonlóak vagyunk A népi megfigyelések rengeteg időjárásjóslást tárnak a szemünk elé, rengeteg olyan babonát ismerünk, vagy olvashattunk, amelyek konkrétan az időjárásra voltak kiéleződve. Ezek a megfigyelések nagyon sok esetben kapcsolódnak a jeles napokhoz, de egy régebbi bejegyzésben már említettem, hogy a szimmetrikusság és a számmisztika...
A szentelt víz és a háromkirályok ünnepe
Vízkereszt Vízkereszt, mely latin elnevezéssel Epiphania Domini, fordításban pedig az Úr megjelenését takarja. Ez az egyházi esemény a kereszténység egyik legrégebbi ünnepe, amely lezárja a karácsonyi időszakot, és megnyitja a farsangi érát. Eredete a 4. századig vezethető vissza, így nem meglepő, hogy rengeteg népszokás és hiedelem alakult ki e ünnep...