Debreczeni-Kis Helgával a népdalokról

A népdalok szerves részét képezik a magyar kultúrának, így nem meglepő, hogy megannyi értelmezés, képzettársítás kapcsolódik ehhez, a szájhagyomány útján elterjedt műfajhoz.

A mai cikk kevésbé rendhagyó, hisz egy interjúval készültem nektek, amelyben Debreczeni-Kis Helgát kérdeztem a népdalokról, és miegymásról. Helgára a TikTok-on találtam rá, ahol a nézőközönség elé tárja a népdalok és a zene iránti szeretetét, így nem volt kérdés, hogy a jövőben mindenképp fel fogom kérni őt egy interjúra.

Az alábbi cikkben az általam feltett kérdésekre kapunk választ, így mélyebb betekintést nyerünk a népdalok mélystruktúrájába, a gyűjtések világába, illetve az oktatásban elfoglalt szerepükre is.

Fogadjátok nagy-nagy szeretettel!

Victor: Szeretném, ha ráhangolódás szempontjából mesélnél egy kicsit magadról! Mivel foglalkozol jelenleg? Honnan ered a népdalok iránti szereteted?

Helga: Debreczeni-Kis Helga vagyok, ’Helka’ néven tevékenykedek az online világban. Olyan vagyok, mint bárki más: útkereső, fejlődni vágyó ember, aki időnként hibázik, rosszul reagál, de igyekszik minél jobb ember lenni.

Gyerekkorom óta a régi dolgok elemi vonzást váltanak ki belőlem. Mikor kisiskolás koromban a nagyapám szobájában találtam egy poros citerát a polcon, letetettem a földre, megpengettem az elhangolódott hangszert, és hirtelen egy olyan új, ismeretlen világ nyílt meg előttem, ami teljesen beszippantott.

Azt hiszem, a népdalok szeretete is a művészethez, a régi dolgokhoz való vonzódásomból és a felfedezési vágyamból fakad.

2022-ben végeztem a Zeneakadémia citera/koboz/tekerő/népi hegedű művésztanár szakán. Jelenleg zeneiskolában, Waldorf iskolában és magánban is tanítok, illetve különböző formációkkal koncertezek. Ezek mellé igyekszem beilleszteni a jelenlétemet a különböző platformokon (TikTok, Facebook, YouTube, Instagram).

Nem könnyű, mert mindezek mellett rengeteg kreatív projektötletem van, amit szeretnék megvalósítani.

Victor: Mesélj kérlek az életmódodról! Te hogyan jellemeznéd? Az oldaladat nézve, számomra olyan ősi hatást kelt, mintha a régi emberek életmódját vinnéd tovább. Ez példaértékű és inspiráló!

Helga: Nem szeretnék illúziót kelteni: semmiben sem különb az életmódom, mint másoké. Törekszem arra, hogy minél fenntarthatóbban éljek, minél egészségesebben étkezzek és minél többet mozogjak. Szeretnék varázslatot a mindennapjaimba, nyugalmat és szárnyaló kreativitást, megismerve a néphagyományainkat és beépítve azon részét, melyekkel tudok rezonálni. Jelenleg az áhított céltól még távol vagyok, kis lépésekben haladok előre.

Talán ami a megszokottól eltérő az életmódomban, az egyrészt az, hogy a hét napjaiból négyet citera tanítással töltök, a népdalok világában, másrészt az, hogy a maradék 3-ban sokat olvasok a népi életről, a néphagyományokról, azokat átszűröm magamon, és mindenféle erre épülő zenét és kreatív projektet találok ki.

Victor: Melyik a kedvenc népdalod? Miért?

Helga: Ahogyan kedvenc színem sincs – hiszen öltözetben például szeretem magamon a feketét, de nem mondanám a kedvenc színemnek – úgy kedvenc népdalom sincs. A kedvenc számomra túlságosan elvágólagos, lezárt érzetet keltő. Ezért kedvencnek nem mondanám, ugyanakkor nagyon közel áll hozzám szövegében (amit én ollóztam össze innen-onnan), hangulatában, a hozzá fűződő élményeim és dallamvilága miatt a Hegyek-völgyek dalom, amiben két népdalt dolgoztam össze. Az egyik mezőkeszüi Szeress rózsám, csak nézd meg, kit szövegkezdetű, a másik pedig egy magyarszováti dallamrészlet.

Victor: Régóta követem a munkásságod TikTokon, szerintem hiánypótló az, amit képviselsz. A népdalokkal és a népi hagyományokkal kapcsolatos tartalmaid milyen fogadtatásban részesülnek a napjainkban legnépszerűbb applikációban?

Helga: Kezdjük a pozitív visszajelzésekkel!

Két dolgot tudnék kiemelni: az egyik, hogy olyan emlékeket tudnak a népdalok előhívni az emberekből, amikre ők sem számítanak. Megjelenik a nagymama alakja, az óvodás ünneplések vagy a kisiskolás hétköznapok. Nagyon élvezem benne, hogy az emberek ezt megélhetik a dalokon keresztül és örömmel fogadják felbukkanó érzéseiket.

A másik pozitívum a népdalokhoz kötődő edukatív tartalom nyitott fogadása. A népdalok elemzésére sokan rácsodálkoznak, a népdalszövegeken meglepődnek, a gyerekdalokat pedig továbbadják gyermekeiknek.

És hogy a negatív fogadtatás is helyet kapjon: olyanok is vannak bőven, akik kifejezik, hogy mennyire nem érdekli őket az, hogy régebben mi volt, illetve hogy hallani sem akarják a nyávogó éneklésem és hülyeségeimet.

Victor: Szerinted az oktatásban fontos a népdalaink ismertetése?

Helga: Pont a napokban vetődött fel hasonló téma az egyik videóm alatt. Ha jól értettem, a beszélgetőpartnerem azon az állásponton volt, hogy a népdalok megtanulására már nincs szükség, hisz annak mondanivalója teljesen elavult, ő kiszedné a tantervből és csupán lehetőségként hagyná meg a népdalok tanulását azok számára, akik érdeklődnek iránta.

Őszintén, meglepett ez az álláspont. Annak ellenére, hogy kétségkívül merőben más világ kerekedett körénk, ezek a szövegek és dallamok a kultúránk szövetének szerves alkotóelemei és ezáltal saját, egyéni történetünk része is.

A népdalok oktatásának metódusa több oldalról is megközelíthető. Zenei tekintetben lehet a ritmusával, motívumaival játszani, lehet a szövegét vagy dallamát elemezni és lehet a bennünk keletkezett érzésekre is fókuszálni, különböző művészeti ágakon átívelve mozgásos vagy vizuális alkotást létrehozva. Másrészt a néphagyományok oldaláról is meg lehet közelíteni a népdalokat, alkalomhoz kötött dalok tanulásával, így összekötve a múltat a jelennel. Ha egy tanár változatosan, újra és újra megújulva tudja ezeket a dalokat tanítani, hiszem, hogy lehet kapcsolódási pontokat találni a gyerekek és a népdalok között.

Victor: Hogy érzed, mennyire lenne releváns napjainkban elindítani egy népdalgyűjtést a teljes magyar nyelvterületen? Szerinted a kutatók találnának még olyan népdalokat, amelyeket eddig nem vetett papírra senki?

Helga: Gyűjteni érdemes, ha másért nem, azért, hogy megtapasztaljuk azt a különleges miliőt, amit egy-egy ilyen alkalom tud megteremteni a beszélgetések hangulatán, a feltörő emlékek és érzések világán és a dallamok elementáris erején keresztül. Néhányszor gyűjtöttem én is, és örök élmény marad!

És hogy található-e még olyan dallam, amit nem gyűjtött fel senki?

Kétséget kizáró választ nem tudok adni, ugyanakkor az biztos, hogy variánsok, izgalmas hangszeres megoldások még előfordulhatnak. Általában a peremterületek vidékén, illetve a földrajzilag, kulturálisan, gazdaságilag elzárt falvakban, tanyákon nagyobb az esély arra, hogy régről fennmaradt kincseket leljünk.

Victor: Mesélj kérlek a népdalok felépítéséről! Hogyan kell elemezni őket? (Élvezettel nézem azokat az edukatív videóidat, ahol a népdalgyűjtőket is megemlíted, illetve olyan szakszavakat is alkalmazol, mint a kadencia)

Helga: A népdalok csoportosítására a kereshetőség reményében és az összehasonlítás megkönnyítése végett több metódus is született Kodály Zoltán, Bartók Béla, később Járdányi Pál és Dobszay László-Szendrei Janka páros tollából.

Bartók Béla 3 fő csoportot állapított meg, különböző szempontok alapján: a régi, az új és a vegyes osztályt. A régi stílus jellemzője többek között az ereszkedő dallamvonal, a kvintváltás és a pentaton hangsor. Az új stílus legfőbb jellemzői pedig a visszatérő dallamszerkezet (az első és az utolsó sor azonos) a modális hangsorok, illetve a szöveghez alkalmazkodó ritmus (nyújtott, éles ritmus).

Nézzünk meg néhány elemzési szempontot:

– Kadencia: A sorzáró hangok záróhanghoz viszonyított magasságát jelzik. Ez a leggyakrabban három számot tartalmazó számsor jelzi a dallam vonalát (ereszkedő vagy kupolás), amiből már lehet arra következtetni, hogy régi vagy új stílusú népdallal találkozunk.

– Sorszerkezet: A népdalsorok betűket kapnak. Régi stílus legjellemzőbb sorszerkezete: A5A5AA. Az új stílus legjellemzőbb sorszerkezetei pedig: AABA, ABBA, AA5BA, AA5A5A.

– Dallamvonal: Régi stílust ereszkedő, az új stílust kupolás dallamvonal jellemzi.

– Szótagszám: A régi stílusnál gyakran alacsonyabb a szótagszám az új stílushoz viszonyítva.

– Ambitus: Hangterjedelmet jelent. Az új stílusú népdaloknál gyakorta nagyobb.

– Hangkészlet: A régi stílust sokszor jellemzi pentatonia, az új stílust pedig a modális hangsorok használata.

Victor: Szerinted minden népdalnak van elsődleges és másodlagos jelentése? Mit gondolsz, ez miért alakult ki? Szándékos művelet volt, vagy utólagosan ragasztották rájuk ezeket a címkéket? Esetleg egy példát is kérhetnénk rá?

Helga: Ebbe a témába mostanság kezdtem el beleásni magam Borsi Ferenc Mi vagyunk a rózsák és Bernáth Béla A szerelem titkos nyelvén című könyvek segítségével. Mivel nem vagyok a téma szakértője, ezért csupán szubjektív véleményt tudok mondani, igazságot kijelenteni nem áll módomban. Azt gondolom, hogy szinte mindegyik népdalhoz kereshetnénk egy másodlagos, szexuális töltetű jelentést, azonban elég erős bennem a kérdés, hogy erre valóban szükség van-e. Ha egy madár képe jelenik meg a szövegben, nem szeretnék rögtön a férfi nemi szervre gondolni, egyszerűen a madár szabadságát szeretném átélni.

A kicsi madárka hozzám kezde járni.
Virágos kertembe fészket kezdé rakni.

Ugyanakkor azt is gondolom, hogy ezeket a másodlagos jelentéseket érdemes, sőt fontos megismerni! Ki-ki pedig eldöntheti, mit gondol róla.

Victor: Mit gondolsz, a népdalok milyen egyetemes értékeket közvetítenek?

Helga: Számomra a népdalok a természetközeliségnek, a közösség erejének és a talajhoz, gyökereinkhez való kötődésnek a fontosságát közvetítik. Ez inkább az én belső megélésem, mintsem egyetemes érték. Néhány helyen (folkkocsmákban, fellépéseken) tapasztaltam már azt az elsöprő érzést, amikor idegenekkel közösen énekelünk népdalokat. Ilyenkor egységet érzek, mindenek felett álló szeretetet és testvériséget.

Victor: Hogy érzed, napjainkban mennyire fontos a népi kultúrán keresztül ránk hagyott szokások, hiedelmek, írásos és nem írásos hagyatékok és emlékek fenntartása és ápolása?

Helga: Azt gondolom, hogy kultúránk megismerésében kell lennie egy-egy olyan szeletnek, amit magunkkal tudunk vinni. Ki ezt, ki azt.

Az egyik fontos dolog, ami régen szerintem kifejezetten jó volt/jó lehetett, és manapság ez kevésbé van jelen, az az emberi élet fordulóihoz kötődő közösségi szokások, melyek átsegítették a változás okozta kríziseken az embereket, gondoljunk itt a házasságra, szülésre vagy szerettünk elhalálozására. Olyan szokások voltak ezen események körül, amik megtartó, segítő erővel bírtak.

A másik dolog, amit szerettem volna megemlíteni, az a ciklikusság megélése, az évszakokhoz való mély kapcsolódás, a természettel való szinkron.

Számomra igazán érdekesek és fontosak a hagyományaink, népdalaink, hiedelmeink, ezt igyekszem a magam módján megosztani másokkal.

Nagyon szépen köszönöm, Helga, ezt az érdekes interjút, és azt is, hogy az én és az olvasók figyelmét is egyaránt felhívtad a népdalok sokszínűségére! Minden jót kívánunk neked, sok sikert a tervben lévő projektjeidhez és a jelenlegi munkáidhoz is, hisz hiánypótló az, amit te képviselsz!

Összegzésként elmondható, hogy a magyar népdalok nem csupán zenei alkotások, hanem a nemzeti identitás és a hagyományok őrzői is. Generációkat kötnek össze, és ma is fontos szerepet játszanak a magyar kultúra megőrzésében, legyen szó oktatásról, ünnepi alkalmakról vagy akár modern feldolgozásokról.

Bár a világ folyamatosan változik, a népdalok időtálló értéket képviselnek, amelyek továbbra is inspirációt és összetartozást nyújtanak a magyar közösségek számára.

További érdekes tartalmakért kövessétek be Helgát a különböző közösségi médiás platformokon!

Weboldal: https://www.helkamusic.hu

Facebook: https://www.facebook.com/debreczenikishelga

Instagram: https://www.instagram.com/helkamusic/?igsh=Y24yOTU3a3ByeWZv

TikTok: https://www.tiktok.com/@helkamusic?_t=ZN-8uxdLw5meD0&_r=1

Corodi Victor,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar nyelv és irodalom szak,
II. év