Amikor a határ a csillagos ég vagy ha a pokol legmélyebb bugyrából mászott ki valaki – a tér archetípusai 1.
Minden esetben, amikor el akarunk érni valahova, azzal kezdjük, hogy elindulunk a cél felé – egy adott irányba. Ahhoz, hogy e sorozat is célba érjen, meg kell tárgyalnunk néhány irányt. A tér archetípusainak megértéséhez vezető úton a legfontosabb a fent, illetve a lent irány. Hogy hogyan kapcsolódik össze ez a két irány az archetípusokkal, az az alábbiakban kiderül.
Induljunk ki abból, hogy amikor jól érezzük magunkat, akkor azt mondjuk, hogy a fellegekben érzem magam, viszont amikor rossz kedvünk van vagy rosszul érezzük magunkat, azt mondjuk, hogy padlón vagyok. Ha valaki jószándékú, a jóért cselekszik, magasztos célokat akar elérni. Aki pedig rosszindulatú, akinek alantas szándékai vannak, aljasnak nevezzük. Ha valakit tisztelünk, azt mondjuk, felnézek rá, de nem szeretjük, ha lenéznek minket. Látjuk, hogy a jóhoz olyan kifejezések társulnak, amelyek fent találhatóak, a rosszhoz pedig olyanok, amik lent vannak.
A népmesékben, az irodalmi szövegekben, de a hétköznapi mondatainkban is ezt a fent-lent, illetve felfele-lefele irányt vehetjük észre, amikor valamiről beszélünk. Az életfa, a létra és a kút – többek között – olyan motívumok, képek, amelyek ezt fejezik ki.
Az életfát egy egyszerű faként képzelhetjük el, azonban szimbólum révén többletjelentéssel gazdagodik – azt jelképezi, hogy hogyan képzelte el régen az ember a világot. A fa lombja, ágai a fenti, jó világot jelképezi, a gyökerek pedig az alvilágot, ahol a rossz lakozik. A fa törzse pedig az ismert, emberi világ megfelelője. Az életfa-motívum valamilyen formában való megjelenése a világok közötti átjárást is szemlélteti. Népmesékben gyakran látjuk-olvassuk, hogy a szegény legény felmászik egy olyan magas fára (vagy paszulyra), aminek a teteje az égben van, s teszi ezt azért, hogy valami jót tegyen – magasztos célokért küzd (!). Az égig érő fa című népmesében például Jánoska felmászik a fa tetejére, hogy megmentse a királylányt, akit a sárkány elrabolt. Ebben a másik világban próbákat áll ki, megöli a sárkányt, és valóban megmenti a királylányt. Ezzel azonban nem csupán a sárkány által okozott káosz, békétlenség oldódik meg, hanem bátorsága révén Jánoska fiúból férfivá érik – ezt mutatja, hogy a mese végén a király már nem becéző formában, hanem így szól a megmentőhöz: „János fiam”.
Hasonlóképpen a világok közötti átjárást teszi lehetővé, de ellentétes irányban működik a kút motívuma a szövegekben. A Hetet egy csapásra című népmesében a szegény ember egy kútban ereszkedik le, amelyen keresztül a pokolba jut. Ion Crangă Povestea lui Harap-Alb című román meséjében a státuszváltozás is megfigyelhető, amikor a legkisebb királyfiút a Kopasz ember ráveszi, hogy ugorjon a kútba, s mikor kiengedi onnan, a szolgájává teszi.
A létra (másképp: lajtorja) a világok közötti átjárást teszi lehetővé, legyen szó akár az alvilág és a földi világ vagy a földi világ és a fenti világ között. A Bibliából ismert Bábel tornyáról szóló történetben azt olvassuk, hogy az emberek fel akartak érni Istenhez – átjárni szerettek volna a két világ között. Ennek a történetnek a pozitív párja a történet, amelyből a Jákób lajtorjája kifejezést ismerjük, amelyen az angyalok fel-le járnak. A magyar ősi hitvilágban a sámánlétra révén valósult meg a sámán világok közötti átjárása.
Ezek fényében érthetjük meg a címet, mely egyszerűen a nagyon jó és a nagyon rossz szinonimáit fogalmazza meg. Vannak azonban olyan archetípusok, amelyek az emberi lélekre utalnak. Erről a következő részben olvashattok.
Ha szeretnél többet megtudni a témáról, olvasd el az alábbiakat:
Tánczos Vilmos 2006. Folklórszimbólumok. Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár. 7-32. 51-52. 71-74. 102-114. 167-168. 259-265. 296-304.
Szilágyi N. Sándor 1996. Hogyan teremtsünk világot? Rávezetés a nyelvi világ vizsgálatára. Erdélyi Tankönyvtanács. Kolozsvár. 23-36.
Kiemelt fénykép forrása: Magyar népmesék
A szerző Szőlősi Bernadett-Katalin, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Többnyelvűség és multikulturalitás mesterképzésének hallgatója.