Búcsú az óévtől

Szilveszteri és újévi hagyományok a népi kultúrában

Bizonyára sokatokban felmerült a kérdés, hogy miért ünneplünk újévkor? Honnan eredhet a szilveszteri ünnep hagyománya?

Tűzijáték, pezsgő és visszaszámlálás – ez a három szó jellemzi leginkább az adott év utolsó napját. A mai cikkben átnézzük ennek az ünnepnek a történelmi hátterét, továbbá kitekintünk néhány fontosabb jelenségre is, illetve átvizsgáljuk a néphagyományokat és azok jelentését.

Az újévi ünneplés története az emberi kultúra egyik legrégebbi hagyománya, amely egészen az ókorig nyúlik vissza. Az első ilyen ünnepségeket az ókori Mezopotámiában tartották, több mint 4000 évvel ezelőtt.

A babiloniak például tavasszal a természet újjáéledésével ünnepelték az újévet, az ún. Akítu fesztiválon. Ez nem csak a termékenység, hanem a földművelési ciklusok megújulásának ünnepe is volt. Az emberek számára az új év kezdete szorosan összefonódott a természet ritmusával. Az új évet gyakran a természet regenerálódásához kötötték, például a tavasz kezdetéhez, amikor a növények újra kihajtottak, és elindulhatott a földművelés.

A januári újév hagyománya Julius Caesar naptárreformjával kezdődött, Kr. e. 46-ban vezette be, hogy az új év január elsejével induljon, amely Janus, a kezdetek és kapuk római istenének hónapja.

Janust két arccal ábrázolták: az egyik a múltba, míg a másik a jövőbe tekintett. Ez a szimbolika ma is tökéletesen illik az újévi időszakhoz. Később, a kereszténység terjedésével az újévet különféle egyházi ünnepekhez kötötték, például Jézus születéséhez, vagy a tavaszi nap-éj egyenlőséghez. Az utóbbi természetesen nem egyházi jellegű ünnep.

A 16. században, a Gergely-naptár bevezetésével állandósult, hogy január elsejét tekintették az új év kezdetének.

Az újévet a világ minden táján a megújulás, az újrakezdés és a remény időszakának tartják. A tűzijáték, a pezsgő és a fogadalmak mind arra emlékeztetnek bennünket, hogy lezárhatunk egy fejezetet, és tiszta lappal indulhatunk az új év felé.

Lássuk, hogy milyen szokások társulnak a mi kultúránkban ehhez az ünnephez. Ismételten Kiss József könyvét és rendszerét használom fel a szokások ismertetéséhez.

Szerelmi babonák

„Szilveszterkor itt a faluban több helyen is készítettek fánkot, a lányos házaknál. Bele karikagyűrűt tettek. Ha sütés után lány vette ki, az férjhez is ment a rá következő esztendőben.” (1)

„Szilveszter éjszaka megolvastak kilenc karót, a kilencedikre rongyot kötöttek. Másnap, újév reggelén, amilyen a kilencedik, olyan lesz a férjük: sovány, kövér, vén, redves…” (2)

„Óesztendő utolsó napján, ha a lány egy darab pirított kenyeret tett a hóna alá, megálmodta, hogy fogják hívni az urát.” (3)

Értelmezés: Akárcsak a karácsonyi népszokásoknál és hagyományoknál is megfigyeltük, ezek a szerelmi babonák leginkább a lányokra voltak érvényesek, egyfajta jóslat, előrevetítés volt számukra, hogy a következő év mit tartogat számukra a párkapcsolatok terén. Mint azt az előző cikknél is említettem, akkoriban a lányok életében a legfontosabb az volt, hogy férjet találjanak maguknak.

Halotti babonák

„Újesztendei halott után hamarosan jön a második.” (1)

Értelmezés: Ez a babona rávilágít bennünket a kezdetek fontosságára, miszerint, ahogy elkezdődik az újév, olyan lesz végig az adott év.

Időbabonák

„Újév első napja világos, akkor a termés virágos!” (1)

„Ha újesztendő reggelén veres az ég, szeles lesz az esztendő.” (2)

Értelmezés: Szintén a kezdetek fontosságára világítanak rá bennünket ezek a szokások, bár a mai időjárási körülmények alapján nem mondható el, hogy napjainkban ezek a szokások helytállóak lehetnek.

Naptári napokhoz fűződő babonák

„Óév estéjén kolomppal a kézben sorba állt a pulyasereg. Választottak közülük egy vezetőt, és elindultak házról házra. A vezető engedélyt kért: Szabad-e a marhát megfordítani? Igenlő válaszra a gyermekek hatalmas kolompolásba, kiabálásba, ostorpattogtatásba kezdtek, abban a hiszemben, hogy ettől a marha felébred, s a másik oldalára fordul, bő és szerencsés szaporodása lesz az új farsangig.” (1)

„Szilveszterkor a vályú vizébe aprópénzt kell szórni, és abból itatni a jószágot, hogy a következő évben pénzes legyen.” (2)

„Ha újévkor férfiember jön először a házhoz, akkor abban az évben azon az udvaron a tehenek bikát ellenek, ha pedig asszony, akkor üszőt.” (3)

„Amilyen az ember újesztendő első napján, olyan lesz egész esztendőben.” (4)

„Újévkor cigányasszonnyal találkozni először, szerencsét jelent.” (5)

„Újévkor a házba először belépőnek férfinak kell lenni. A nő, különösen a cigánynő, szerencsétlenséget jelent.” (6)

„Aki újévkor jóllakik, az soha nem lesz éhes az új esztendőben.” (7)

Értelmezés: Az emberek akarva-akaratlanul megfigyeléseket tettek, így a legtöbbször a bőséget, a gazdagságot, az egészséget és a szerencsét szerették volna bevonzani. Ez egyfajta szómágiának is tekinthető, hisz próbáltak olyan dolgokat manifesztálni, amelyeknek tudományos háttere nincs. Ilyen szómágia jellemzi a gyermekdalokat is pl. Süss fel nap, fényes nap. Kertek alatt a ludaim megfagynak. Ebben a dalban is azt láthatjuk, hogy aki énekel, az szeretné a jó időt, a napsütést bevonzani.

Bizonyára ti is hallottátok, hogy Szilveszterkor jó ómen, ha lencsét, szőlőt, csicseriborsót vagy babot esztek. A fürtösök és hüvelyesek mind a gazdagságot, a szerencsét szimbolizálják, így nem csoda, hogy régóta bevett szokások ezek és az ezekből készült ételek fogyasztása. A pezsgő azért kapcsolódik erősen ehhez az ünnephez, hisz a királyok itala, így ennek fogyasztása királyi életmódot manifesztál be az elkövetkezendő évre nézve.

Szilveszter estéjén az asztal alá kell ülni, és egy perc leforgása alatt 12 szőlőszemet kell megenni. Ez a „rituálé” a szerencsét, a szerelmi élet javulását és a gazdagságot szeretné elérni, a 12-es szám pedig a hónapokat szimbolizálja. A későbbi cikkekben erről beszámolok majd nektek, mert ezt a szokást szeretném idén megpróbálni és a letesztelni.

Az év utolsó cikke volt ez a Népi Kultúra rovatban!

Köszönöm szépen mindenkinek, aki valamilyen formában támogatta ennek a sorozatnak a folyamatos megjelenését, legyen szó egy-egy lájkról, megosztásról, gratulációról, vagy épp építő jellegű kritikáról! Jövőre megújult erővel, érdekesebbnél érdekesebb témákkal várlak benneteket, de addig is:

BÚÉK minden kedves olvasónak!

Corodi Victor,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar nyelv és irodalom szak,
II. év