Colours Of Paradise A liget A liget az a hely,Ahol nem számít, ki mennyit lel,Kinek mennyi aranya és kelyhe vanHisz nem általuk jutnak oda el.A szív, a tiszta lélek,Mely helyet talál ott nekik,De csak azoknak a hű embereknek,Akik alázattal keresik.A liget egy tiszta paradicsom,Egy mennyei szállás,S ki oda bekerül,Nevére száll...
Félelemcsokor – Balogh Olívia versei
Nadja Jovanovic, The Unknown Álom a kötélről Álmomban csend volt, mély, mint a sír,Suhanó árny mellettem, majd’ megvakít.Szemem előtt sötétség volt, hideg, nagy,Súgott a csendben egy ismerős hang. Körém fonta, lassan, suttogva,A kötél szorult, és torkomat marta.Nem kiáltottam, nem jött elő hangom,Csak néztem őt némán, mint bűvölt foglyok. Volt benne...
Vihar előtti csend – Pap Nikoleta versei
Rainy Day Walkers Mit is mondhatnék... Mit is mondhatnék,hisz szó nem mossa ajkam,erősebb a szél,ha nem is tépi hajam. Merre is mehetnék,kinek is mondhatnám,minden problémát,mely a szívemen foltot rág. Ki hallgatja meg esőben a bajom,ki szeret még akkor is,ha én nem akarom? Mit is mondhatnék, vagy merre is menjek,hogy bökjem...
Elérhetetlen szerelem – Balogh Olívia versei
Vijay Pratap, Sailing Towards Love Szilveszteri álom Az asztalnál ültem, szívem dobogott,Éreztem, hogy néz, de szótlan maradott.Tekintete égett, szinte megérintett,De ajka némán őrzött titkos üzenetet. Álmodtam róla, ahogy hozzám hajol,Lágyan érint, és a világ elcsitul.Csókjában ott volt minden, mit kívántam,S az éj csillagfénye körénk szállt lágyan. De csak ültem, némán,...
Meleg napok, fagyos szívek – Tíz vers Pap Nikoleta tollából
Az örökké Mi volna, ha az örökkénem lenne végtelen,s ha te is megértenéd,hogy mit irántad érzek,nem lehet véletlen?Szemeid csillogása az,mi elrabol,és hideg téli esténszikráival kaszabol.A legsötétebb éjjelenelkísér az utamon,s haza is velem tart örökké,nem tagadom.Az örökké a végtelenés te az útitársam,a világot, melyben élni vágyom,szemeidben láttam. Legszebb versem A szeretet,...
Pap Nikoleta – Újabb költemények
Drowning Woman Tiltott percek Oly sokan tiltottak tőled,mert azt mondták, gonosz vagy,pedig én csakis általadtanultam meg élni a mostban. Nálad jobbat sohasem kaphattam,bizonyára azért, mert társam voltála legnagyobb titkokban. Általad szenvedtem,majd végül rossz lettem,másképp nem is maradhattál volnaaz én szívemben. Tiltott percekés minden eltitkolt pillanata mi időnk alatt nőtt,mint vadvirág...
Február-nyitó versek – Pap Nikoleta
Nicole Gelinas, Winter Love Hófehér Hófehér, csöpp kezed,melyben a vér oly sebesen ered.Az arcodon a pír,mellyel a könny nem igazán bír,s igen, azok a szemek,melyekbe nézve az egész testem remeg. Ez volnál te, egy hófehér szépség,kibe bele nem szeretni, na, az volna vétség.Göndör, barna hajad hullámzik az arcomba,nálad szebbet nem...
Évszakos – Tóth Kinga verse
Emil Aziz, Four Seasons Évszakos Szívre ragasztja a színt a tavasz.A nyárelő hírnökei virágot bontanak, s élénk színük motivációval tölt el.Én hóvirág vagyok, ki áttör a jégen,S ettől a tudattól újra tele a szívem. Éjszakába nyúló meleg nyári napok,Amikor úgy élünk napról napra, mintha nem lenne holnap.Önfeledten a csillagok között...
Egy márkinő portréjára – Üveges István verse
Richard Cosway, Marchioness of Queenston Egy márkinő portréjára Arccal vágott vonásaid,Mint áldott ima éki,Eláraszt ez pedig vággyal,S fizethetetlen az ára,Az ára vérednek, neked,Én Úrnő Fejedelmem,Lágy aranybundával élve,Bőrkesztyűd s csizmád ledönget,Hiszen arcod a káprázat,S tied minden alázat,Mit sem szólva a szívedről,Töredezett verseidről,Bár ha csak szemem értekez,Mégis nyugtat lágy neved,Gondolatod mozaikja,Hogy csábítóan...
Újabb útravaló – Pap Nikoleta versei
Illat Illatát még most is érzem,Olyan jó, hogy volt nekem,S hogy általa biz’ megismertem, milyen isA szerelem. Milyen hinni, s fogni a kezét,Annak, akit te is szeretsz.S érezni azt, hogy a magányTéged bizony meg nem esz. Szerelem az illata, s minden, mit kaptam,Megbecsülöm, ahogy őt,Azt az embert, akiértAz életemet adtam....