Kategória: Zárt osztály-Írott

Jöttömre ne számíts Jöttömre ne számíts,s kérlek, engem hamis szóval ne ámíts.Ne mondd nekem, hogy szíved sebétmás lány nem érintette még.Ne hazudd nekem,hogy szemedbe eddig senki nem nézett,s világot a hazugságok tengereinát nem úszta teérted.Nem jövök, és ne is várj,hiszen számunkra elmúlt ez a nyár,odakinn a szarka is azt károgja...

A Reformáció Éneke Fakó falakon régmúlt szavak,Könyvek között, hol csend honol,Tűz gyúlt szívben, égi harangok,Kérdések jöttek, válaszokkal. Luther bátorsága, mint villám,Hirdette, hogy szabad a lélek,Követni kell, mi tiszta, igaz,A hit, mit nem fog meg a félelem. Bűnök súlya, megváltás ígérete,Új utakon lépked a nép,Minden embernek van szava,Az Istenhez vezető ösvény....

Kinza Khan, Breaths with No Breath Lélegzetvétel Hosszan nyúló báli köntös,Álarcos páratlan est,Hol érzem égig örökösSípoló hazugságot, rest,Mégis feszül széknek szíja,Elektromos égőnek,S pont oly, erőmet szorítja,S utolsó lélegzetvétel. Mutatkozz te gyöngysoroddal,Maszkod cicomázd te ki,S gőgöd ne rejtegesd, bevalld,Köntörfalas nedved tedd ki,Mert követ keringő lába,Lerúg, s akár ő széttépSelyembe rojtolt álmokat,Mit...

Evgenia Klimenko, Dance me to the end of love... Te és a nyár Tudod… Soha nem volt még úgy,Hogy lassan múlna a nyár.Azok az élmények, érzések, a zajok és illatok…Szinte csak öt perc, és máris emlékként ragyog. Ám most másképp tekintek visszaErre a felejthetetlen időszakra.Nem borult virágba a május.Setét, csillagtalan...

Carl Gutherz, Falling Leaves, Study for Woman on a Park Bench Hajnalszínű levelek Hajnalszínű levelekTáncolnak a szélben,El vannak száradvaVasárnap is, délben. Ugyanúgy táncot lejtAz árnyék a járdán,Fogja a lábam,Fellegekben járván. Egekbe magaslikA halkuló emlék,Szakadt foszlányaiÉjszakai lepkék. Messze repülnekEzüstös holdvilágban,Helyük megmaradSzívem szép nyarában. Hajnalszínű levelek,Térjetek nyugovóra!Messze a pirkadat,Dérbe burkolózva. Eljön még...

The World, tarot card Az ember gyönyöre Mindhiába láttam sokszorA halált adó gyönyört,Ha ember oly könnyen átkozSzépséges, paraszti ökröt!Mert te, ember, adsz különbet,S az antropológiát,Rút létezésedből teremtKakofonikus orgiát. De csak a balga csacsogásMiatt áldoznánk folyton?Áldoznánk éltet, aratást,Bőséget, erős neuront?Legyél központja világnak,Teljesen mindegy neked,S hozd világra: „l’art pour l’art”-nakLényegét, a gyönyörűséget!...

Annának! Budapest, 1937. április 6. (éjjel) Ahogy a nap lassan alábukik a horizonton, ahogy az évszakok váltják egymást, úgy érzem, hogy az én időm is lejárt. A lelkemben dúló viharok elcsitultak, és a csend, ami maradt, már nem ijesztő, hanem megnyugtató. Az élet súlya, mely eddig a vállaimat nyomta, lassan...

Cipőfűző Az élet, mint egy cipőfűző,Összegabalyodó, nehezen kötődő.Csomókba zárja a lépteinket,Ha nem vigyázunk, könnyen felbuktat minket. Fűzöd, húzod, minden türelmed elvette,Néha túl szoros, máskor már engedne,Mint gondok, mik összehúznak téged,Ha túl erősen kötöd meg a saját pertlidet. De ha lazítasz, és hagyod egy kicsit,Szabadon léphetsz, az élet könnyít.Mint álmaink, ha...

Virágzik a meggyfa Virágzik a meggyfa, kicsit sem különös,nem vagyok magamban, hisz ő sem volt közömbös.Itt maradt egy fecskepár,milyen aranyos,meg sem mondod róluk,hogy a tavasz nekik nem biztos.Nem biztos, hogy jön a tavasz,hogy kivirít a rét,nem biztos, hogy szívemben elolvad a jég.Ezért fogtam meg magamnak,akit megláttam,ezért virágzik a meggyfaa domb...

Nem félek a sötétben Nem félek a sötétben,hisz látom arcodat,nem riaszt a fekete ég,ha hallom hangodat. Nem szorít magáhozaz ördög keze sem,nem borzolja hajamata szél nagy ereje, nem! Nem ijeszt az elmúlás,míg veled vagyok,nem félek a haláltól,amíg arcom a tiédhez símítom. Reggeli harmat Addig örülj, amíg látsz,amíg itt vagyok.Addig fogd...