Forrás: Josephine Rais, Adobe Stock Fut a gondolat, hajt a majré.Mit csinálok? Merre tartok?Forog a fogaskerék. Egyre csak gyűl a gondolat, egyik a másik után,ma is, mint mindig,újra hajnalban. Nem hagy nyugodni,mászik, kapar, izzaszt,már-már fullaszt. Ilyen a hajnali majré,nem hagy békén,míg pirkadatot nem ütaz ég aljára az idő. Éjszaka nyugovóra...
Milyen vicces – vers
Forrás: pxfuel.com Ugye, milyen vicces, hogy már új júliusban járunk,de az én szívem ott maradtaugusztus első napján, tavaly, amikor azt mondtad,szeretsz, és én vagyok a mindened,hogy semmiért sem hagynál el? Tudtam is én, hogy az lesz az utolsó találkozás,ölelés, csók,érintés a bőrömön... Ha ezt tudom,úgy teszek, hogy sose feledd el....
Dear me – Csillag Viktória verse
Dear me Bárcsak megölelhetném őt,elmondhatnám neki, ott van, ahollennie kell. Lesznek barátai,az elhullajtott könnyek nem számítanak,az ölelések és csókok majd feledésbe merülnek. Bárcsak ott lehetnék vele,és kezét fogva mondhatnám,Ne félj, képes vagy rá! Bízna bennem, hogy van túla kudarcon,és az élet tövisek mellett szirmokat is bont. Számít a szava, még...
Barátok vagyunk még – Magyari Zsófia verse
Ugye? Mert nem írsz már hajnalban, hogy gondjaidat nekem elmondd, mindazt, amihez másnak nincs semmi köze.De azért barátok vagyunk még, ugye? Reggel találkoztam anyuddal a boltban,azt mondta, hogy nagyot nőttem, reméli,hogy még lát engem a jövőben.Barátok vagyunk még, ugye? Porosodott közös képeinkenmég csak ketten mosolygunk, de a végtelenbe.Majd másokkal posztolsz egy story-t,és...
Dilemma – Wagner Lilla Katalin verse
Kris Gebhardt, Existential Crisis 1 Dilemma Földöreg életspirálfeszül két anyag között.Mintha nem tudná eldönteni,merre húzza a tüdeje.Lélegezzen göcsörtös belenyugvássala kezdetbe,s törődjön bele, hogy ahonnan minden erejét kapta,valamikor ott lesz vége is.Vagy vágyjon.Vágyjon többre, messzebbre,túl a becsukott szemek, és ki nem folyatott szavaksüllyesztőjén,a félhomályban elsuttogott félelmek pillanatbuborékjánál,jobbra térő égkanyarulat felé. Wagner...
Úgy, mint régen – Kalmár Zsanet írása
Forrás: Freepik Egy átlagos munkanapnak indult ez a reggel is, 6 órakor, a tipikus bágyadt ébredéssel, rohanó kávézással, mert anélkül a nap sem kel fel, ruhaválogatással, pakolással és egy zsáknyi türelemmel. Ilyenkor mindig elmélázok mások elképzelésén a tanárlétről, hogy ez is csak egy átlagos meló. Ebben részben igazuk is van....
Pál Viktória versei
Christine Bell, Walking in Grace Őrangyal A fájdalom, mit érzek,felfoghatatlan, megmagyarázhatatlan. Hosszú évek teltek el, amióta egy szebb helyre költöztél,amióta angyalnak öltöztél. Apró, törékeny lélek voltam,mikor az élet elvett tőlem. Választ keresek arra,hogy miért Anya kellett menjen. Újra és újra lejátszom,hogy milyen is lett volna, ha melletted cseperedhettem volna. Sírodra viszem a virágot,összeroskadok, s ráborulok. Könnyek...
Esti randevú – Rácz Viktória verse
Esti randevú A szemembe néztél,S én a tiedbe.Esthajnal fényeGyulladt meg benne. Vénusz magzatja?Vagy Apollón gyermeke?Elragad, elrabol a csodás lelke.Oh, mily meghitt, mily könnyedA szájának beszéde. Mint folyófű a vérszínű pipacsra,Úgy kúsznak ujjaim a csuklódra.Dobogó szívem az életet érted pumpálja,Együgyű lelkemet így mosom tisztára. Találkát viszont most márCsak esténként szervezünk.Testünk nem...
A Körös mentén – Beke Imre verse
A Körös mentén Füves földön feküdni, zöld leveleken álmélkodni,Arra, merre fogda vár, arról, merről a Bistro áll,És te nézed, ahogy a szép kék folyót húzzák habjai,Végtelenül szép látvány a szemedé, netovább,Csak úgy, mintha nem is moccanna már. Ez nem elég, gondolta már, hadd legyen még több látvány,S elébe állt, a...
Csokmai Viktória versei
Pontosan Pontosan tudtam, hogy fájni fog.Nem tettem ellene, csak sodródtam az árral, Arra várva, hogy mikor babrálsz újra a zárral.Nem jöttél, átvette az irányítást a drog. Pontosan tudtam, mivel jár ez az egész.Nem realizáltam, mire vállalkoztam, de nemÉrdekelt, csakis az, hogy szeretsz engem.Rájöttem, hogy nélküled nehéz. Pontosan éreztem, hogy mit érzel...