Félek megszólalni – Szabó Tamara verse

Sara Riches, Silence Félek megszólalni Te vagy az, akire minden éjjel gondolok,A nevem suttognád talán, de mégis hallgatok.A szemed olyan, mint egy másik világ,Ahol elveszek, és nem találom magam már. Bármit megtennék, hogy rám nézz,Hogy érezz engem, hogy bennem higgy.De mi van, ha túl gyenge vagyok?Ha a szívem elvész, mielőtt...

A három muskétás – Darvasi Viktória versei

Hit Bízzál benne vakon is,bízzál benne így is, úgy is.Higgyél a holnapokban,a bennük rejlő misztikumban. Higgyél benne, ha másban nem,Őbenne, ki mindig ott van melletted,számíthatsz rá, nem hagy cserben,garantáltan segít lélekben. Remény Na de, legyél bátor, mátólfogadd meg: mindig kitartóés rendületlen maradsz,elszánt és hajthatatlan, makacs. Makacs afelől, hogy mindig remélsz,a...

Miért szeret Isten? – Gazsi Andrea verse

Yongsung Kim, God Is Love Miért szeret Isten? Sokszor gondolkodom azon,Miért szeret az Isten – vajon?Mivel érdemeltem ki,hogy így tudjon szeretni? Töprengek rajta,Nem tudom.Tettem-e jót valaha, és mikor? Hisz oly sokszor eltévedtem,Olyan sokat vétkeztem,De Ő mégis szeretett,engem sosem feledett. Isten feltétel nélkül szeret. –Hisz Ő maga a Szeretet.Képére teremtett engem,értem...

Árnyékból fénybe – Szabó Tamara verse

Kanika Nandurdikar, Life is a balance of light and dark. Árnyékból fénybe Minden szó, amivel engem illettek, kővé lett,S most ezekből a kövekből áll a fal, amit építettem.Néha meg-meglazul egy darab, és kilátok:Ott van a napfény, amit régóta várok. A múlt, mint árnyék, mindig követ,De minden lépésem közelebb visz egy...

Időn túl – Gyulai Jázmin versei

Aliya Shagieva, New Chapter Of Life Az idő és az emlékek játéka Az idő, mint víz a kövek felett,lassan mossa le a régieket,észrevétlen hord el minden hangot,arcot, nevetést, elsuttogott mondatot. Volt egyszer nyár – vagy csak álmodtam?Egy mosoly villant be egy régi ablakban.A falakra árnyékot vetett a múlt,most már csönd...

Rezignáció – Üveges István verse

Arnold Böcklin, Isle of the Dead Rezignáció Elsorvadt már vágynak ereje,Miként érted sincs virágzás,Hol a patak kihalt öblösen,S csak vágyam az inspirálás, Eltekintek könnyes tükrimtől,Hisz most is egy igaz vágy fűt:Boldoggá tesz egy másik vő,S harmadnapra látom, miként tűnt, Tűnt szemednek dacos bárkája,Kivált fontoskodó bája,Mi nem satnya, se nem megvető,Csak...

Elégia egy padon – Pontos Kristóf verse

Graham Gercken, Park Bench Elégia egy padon Ültünk, ahol a csönd még élni mert,Lombokon átszűrődve hullt a fény – levertÁlmok közt simult hozzám kezed,S a perc, mit belénk írt az emlékezet. A park, a fák – mind néma díszlet volt,Csak mi voltunk valódiak,Minden más tünékeny, átmeneti,Mint őszi levél, mely száll,...

Kócos reggel – Szegecs Kevin verse

Hilary Garnock Jones, Messy Mind Kócos reggel Reggel mikor fölébredtem,Kócos hajjal szégyenkeztem.Tükröm inkább rám sem nézett,A villanykörte is kiégett.Kávéfőzőm sem akart főzni,Tej helyett vizet kezdett el fújni.Pirítósom feketére égett,A reggelim így ért véget.Amikor a fürdőszobába léptem,Fogkrémem kifogyott éppen.A tükörből egy zombi nézett,Arca gyűrött, haja rémes.Öltözködni kezdtem gyorsan,Zoknim párja sehol, bosszant.Egyik...

Láng – Pap Nikoleta versei

Alexandra Romano, Monochromatic Moon A tűz melege A tűz már nem melegít,Nem látom parazsát,Minden, mi melegen tartott,Ma messze ránt. Fázik a szívem,Megfagyott a lelkem,Az sem zavar, ha holnapTovább kell mennem. Az élet megtépett,A tűz megégetett,Pedig az erőmtőlA Nap is félhetett. Búcsú Az utolsó este, hogy láthatlak,Az utolsó pillanat, hogy karomba...

Kis négysorosaim – Darvasi Viktória versei

,,Ébren vagy, kismadár?-hosszú ének hangja száll-ne haragudj, nem voltam jó hozzád,de most kiengedlek, hadd válj szabaddá!” ,,Köszönöm, hogy a szeretetmegtörténhet velem,köszönöm neked,Istenem!” ,,Lovagolok táltos paripán,táltos paripa szép szárnyán.Szép szárnyának napsütésevisz engem viharos éjbe.” ,,Jaj, ez olyan jó:szunnyadni a takarón.Elmerengve nézni és képzelni:a Nagy Világot kibélelni…” ,,I was once kind,but it’s...