A román képességvizsgával és érettségivel kapcsolatos reformok útvesztőjében
Évről évre ugyanazzal a problémával szembesülünk: a magyar diákok jelentős része nem tudja sikeresen teljesíteni a román nyelv és irodalom képesség-, illetve érettségi vizsgát. Bár az elmúlt években több reformot is bejelentettek, és tavaly is azt ígérték, hogy az új vizsgaszerkezet közelebb áll majd a magyar anyanyelvű diákok valós nyelvi kompetenciáihoz, az eredmények azt mutatják, hogy ezek a változtatások önmagukban nem hozták meg a várt áttörést.
A probléma nem pusztán a tétel struktúrájában rejlik. Hiába nevezünk valamit reformnak, ha a vizsga továbbra sem azt méri, hogy a diák képes-e megérteni és használni a román nyelvet a mindennapi életben. Egy sikertelenül működő rendszert nem lehet néhány kozmetikai módosítással sikeressé tenni.
Éppen ezért érdemes lenne visszatérni egy egyszerűbb és átláthatóbb vizsgaszerkezethez. Egy irodalmi és egy nem irodalmi szöveg feldolgozása sokkal jobban megmutathatná a szövegértési, elemzési és kommunikációs készségeket, mint a jelenlegi, gyakran túlbonyolított feladatsor. Ez nem jelentené a követelmények csökkentését, csupán azt, hogy a vizsga valóban azt kérné számon, amire egy román nyelvet második nyelvként tanuló diáknak szüksége van.
Bár a cikk a nyolcadikosok románvizsgájáról szól, szerintem ugyanaz a probléma az érettségin is megjelenik. Az elmúlt évek reformjai egyik vizsgán sem hozták meg azt az áttörést, amit ígértek. Ha a rendszer alapvető logikája nem változik, akkor a sikertelenség is újra és újra megismétlődik.
Példának okáért említhető a román érettségi harmadik tétele. A diákoknak egy olyan esszét kell írniuk, amelyben egy megadott téma – például „Experiențe fundamentale ale existenței” – alapján egy általuk ismert irodalmi művet kell elemezniük, miközben a feladatlapon szereplő szöveghez is kapcsolódniuk kell. Felmerül a kérdés: mit mér valójában ez a feladat? Azt, hogy a diák tud-e románul kommunikálni, szöveget értelmezni és érvelni, vagy azt, hogy képes-e előhívni egy korábban bemagolt irodalmi elemzést, és azt ráilleszteni egy általános témára?
Ha a cél valóban az, hogy a magyar diákok román nyelvi készségeit mérjük, akkor sokkal életszerűbb lenne egy irodalmi és egy nem irodalmi szöveg alapján felépülő vizsga. Így a hangsúly a szövegértésen, az értelmezésen és az önálló véleményalkotáson lenne, nem pedig azon, hogy ki tudja ügyesebben alkalmazni a bemagolt irodalmi sablonokat.
Sokan azt remélték, hogy az új típusú feladatok, például a kortárs vagy akár sci-fi szövegek megjelenése közelebb hozza a vizsgát a diákokhoz. Ez önmagában jó irány lehet, de a tavalyi eredmények már megmutatták, hogy ettől még nem lesznek automatikusan sikeresebbek a magyar diákok. Egy-egy új szövegtípus nem pótolja azokat a mélyebb változtatásokat, amelyekre a román nyelv második nyelvként való oktatásában és értékelésében szükség lenne.
A reformok csak akkor érnek valamit, ha valódi eredményeket hoznak. Ha évről évre hasonló arányban buknak meg a diákok, akkor joggal merül fel a kérdés:
valóban a megfelelő irányba változott a vizsga?
Források:
https://kronika.ro/erdelyi-hirek/evrol-evre-ugyanaz-a-kudarc-a-kiserettsegi-romanvizsgajan-n-mi-kellene-a-valtozashoz (2026. 07. 05.)
Román nyelv és irodalom érettségi tétel: https://tribunainvatamantului.ro/bac-2026-subiecte-si-bareme-romana-minoritatea-maghiara/ (2026. 07. 05.)
Román nyelv és irodalom képességvizsga tétel: https://www.edupedu.ro/evaluare-nationala-2026-subiectele-si-baremul-la-limba-si-literatura-romana-pentru-scolile-si-sectiile-cu-predare-in-limba-maghiara/ (2026. 07. 05.)
Kiemelt fénykép forrása: https://adevarul.ro/stiri-interne/educatie/reforma-bacalaureatului-cum-va-arata-examenul-2536184.html
A szerző Ferenczi Nátánáel, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Többnyelvűség és Multikulturalitás egyik hallgatója.