A Boleyn lányok története

(Megjegyzés: A cikk egyben egy filmajánló is. A másik Boleyn lány című film a két testvér életének azon szakaszát fedi le, amelyről írok.)

A történelem nem mindenkit vonz. Nem mindenki néz unalmában történelmi filmeket. Nem mindenki érti, miért kell ismernünk régről, minden uralkodó legféltettebb titkát és életét.

A Boleyn testvérek története remekül tükrözi koruk társadalmi eszméit: a nőknek nem voltak jogaik, a lányokat csupán eszközként használták a hatalmi játszmákban, amelyeket az apjuk irányított. A Boleyn nővérek – Anna és Mária – kapcsolatát fokozatosan torzítja el a féltékenység, az irigység és a hatalomvágy. A „másik” szó arra utal, hogy már van egy: Anna az egyik, Mária a másik. Apjuk, Thomas Boleyn nemesember, aki azt szeretné, hogy Anna legyen VIII. Henrik szeretője, mert így a család nagyobb befolyásra és vagyonra tehetne szert. (Hárman vannak testvérek, a harmadik George.)

Henrik király felesége nem képes neki fiút szülni, így már semmilyen kapcsolat nincs köztük, csak elviselik egymást. Ám a király nem Annát, hanem Máriát szemeli ki magának, és az ő akarata kötelezően kell teljesüljön, annak ellenére is, hogy Mária épp akkor ment férjül egy fiatal fiúhoz, akivel szerették egymást. Mária később fiút szül Henriknek, de mivel nem törvényes házasságból származik, a király nem ismeri el a gyermeket hivatalos utódjaként.

Amikor megszületik a gyerek, Henrik már Anna ágyában találja magát. Az öröm nem tart sokáig, mert Anna szülei elküldik őt Franciaországba, amiért testvére és a király kapcsolatába avatkozott. Franciaországban az akkori királynő udvarhölgye lesz, tanul, művelődik, de rövid időn belül hazatér, és újra Henrik kegyeit keresi. Úgy dönt, nemcsak szerető lesz – királyné akar lenni. Anna ügyesen elbűvöli Henriket, de nem engedi magát könnyen – épp ezzel őrjíti meg a királyt.

Henrik el akarja venni feleségül, de ehhez el kell válnia Katalin királynétól, amit a pápa nem engedélyez, mivel az válóok nélkülinek számítana. A királynét rá akarják venni, hogy vallja magát felségárulónak, de ő nem teszi, mert egyrészt nem igaz, másrészt az életébe is kerülhetne. Ez a konfliktus vezet végül az anglikán egyház megalapításához: Henrik szakít Rómával, hogy elválhasson, és feleségül vehesse Annát, közben saját vallást is alapít.

Anna feleségül megy a királyhoz, és megszüli lányát: Erzsébetet (a későbbi I. Erzsébet királynőt). Ám Henrik fiút akart, hogy királyi trónörökös legyen. Anna terhességei sorra elvetéléssel végződnek – a nem megfelelő orvostudomány miatt –, és ő sem képes fiút szülni. Vádolják azzal, hogy testvérével, George-dzsal vérfertőző kapcsolatot kezdett, hogy fiúgyermeket nemzzen – bár ezt soha nem bizonyították, mivel az ötlet, amint megszületett, úgy el is veszett, egyikőjük sem volt erre képes. Azonban egy szolga meghallotta az ötletelést, és egyből a királyhoz rohant, hogy elárulja ezt.

Mindenki komoly vádakkal illeti Annát: hűtlenség, felségárulás és vérfertőzés (!) a testvérével, George Boleynnel. Ezeket az állításokat soha nem bizonyították, Annát és George-ot mégis halálra ítélik, és kivégzik.

Mária végig próbálta kerülni a hatalmi játszmákat, hisz ezek után féltette az életét. Gyászolja testvéreit, majd visszavonul a királyi udvartól. Fiát (aki az akkori férje fiaként van kezelve és nevezve) és Anna kislányát magához veszi, és vidéken, csendesen neveli őket.

A Tudor-házban rengeteg igazságtalanság, vád, gyanú és bűn volt. A király akaratának nem volt szabad ellentmondani, mert az kivégzéssel járt.

Kiemelt fotó: Pinterest

Kiss Virág,
Partiumi Keresztény Egyetem, Angol nyelv és irodalom,
I. év