Hyppolit, a lakáj

Minden korszaknak megvannak a maga halhatatlanjai – így van ez a filmművészetben is. Minden nemzetnek megvan az a filmje, ami elsőként aratott hatalmas sikert, és ezzel nemcsak a műfajt, hanem a színészek karrierjét is elindította. Ma arról az elsők között lévő magyar hangosfilmről lesz szó, amelyik mindegyiknek a nagyapja volt, és rámutatott, hogy mi kell az embereknek.

A Hyppolit, a lakáj a magyar filmek klasszikus vígjátéka, és az első nagy hangosfilm siker. Az 1931-ben bemutatott, Székely István által rendezett filmben játszik a három legenda: Kabos Gyula, Csortos Gyula, Gózon Gyula, valamint Jávor Pál, akiknek ez a film nagyban segítette a karrierjük beindítását. Játszott benne Fenyvessy Éva is, akinek ugyan nem futott be a karrierje, de megélte a film restaurálását és újrabemutatóját. Nem sokkal ezután, 2009-ben hunyt el, 97 évesen.

Schneider Mátyás és felesége, Schneiderné egyik napról a másikra meggazdagszik. Hogy férjét meglepje, Schneiderné felvesz egy inast, aki korábban egy grófnál szolgált éveken át. Úgy gondolja, ez elősegítheti, hogy ők is nagypolgári életet élhessenek.

Hyppolit, a lakáj azonban teljesen eltér a Schneider család szokásaitól. Schneiderék egy átlagos magyar család, akik nem igazán törődnek a formaságokkal vagy az illemmel. Ennek ellenére Hyppolit ugyanazokat a szabályokat és rendet akarja bevezetni náluk, mint amit korábban a grófi háznál megszokott: új bútorok, barokk és reneszánsz stílus, szigorú napirend, étkezés csak kiöltözve. Schneider ezt ki nem állhatja, így egy csomó félreértés és komikus helyzet adódik.

Lányuk, Terka viszont elég jól fogadja a változásokat. De még mindig ki nem állhatja, hogy a szülei Makács úrhoz, egy arisztokratikus család fiához akarják hozzáadni, aki jó barátja Schneidernek. A lány Benedek Istvánhoz akar hozzámenni, aki a vállalat egyik része, és neki is vannak érzései Terka iránt.

De az anyja egy csellel úgy felháborítja az urat, hogy az kilép a vállalatból, ő viszont ennek ellenére sem engedi el Terkát. Eközben pedig az apja, Makáccsal együtt egy szépséges kis művésznővel, Mimivel kerül egyre közelebb. De erről a felesége mit sem tud, ahogy Makács szülei sem.

Végül egy nagy ünnepséget tartanak a Schneidereknél, hiszen hatalmasat segítettek a vállalatnak, és így részei is lesznek. Ezt mindenki boldogan ünnepli – egészen addig, amíg Mimi meg nem tudja, hogy ez történik, pedig aznapra egy randevút beszéltek meg vele. Így hát elmegy hozzájuk.

Vajon mi lesz Schneider végzete, hogy ott van Mimi? Milyen botrány kerekedik ebből? És a fiatalok vajon egybekelnek-e? Ezt már ráhagyom az olvasóra – nézze meg ezt a műalkotást!

Számos dolog miatt különleges még ez a film. Eredetileg színpadra szánt mű volt, amit Molière Az úrhatnám polgár című darabja ihletett. Színpadon viszont csak 34 évvel a film után, Zágon István műveként, 1965-ben mutatták be a Vidám Színpad kis színpadán. Majd 1999-ben készült egy feldolgozás is az eredeti alapján.

Említésre méltó a két betétdala: a Pá, kis aranyom, pá, ami az első magyar filmsláger volt, és a Köszönöm, hogy imádott, ami szintén ismertté vált. De ami igazán megmaradt mindenki fejében, az az, amikor Kabos Gyula Schneider szerepében azt mondja: „A hagymához is hagymát eszek.”

Összességében láthattuk, hogy a Hyppolit, a lakáj egy hatalmas vígjátéki siker volt. Csomó nevettető pillanatával – ajánlom mindenkinek ezt a csodás filmet!

Üveges István,
Ady Endre Elméleti Líceum,
9. A osztály