Ópiumkeringő

A magyar filmipar a két világháború közötti időszakban élte virágkorát, új gyöngyszemekkel bővítve a csokrát a magával ragadó színészi játékoknak és különböző szerepeknek. Most eme fekete-fehér tárlat feltárására vállalkozom e sorozattal, melynek ez az első, debütáló darabja.

A Balogh Béla által 1943-ban írt és rendezett ikonikus Ópiumkeringő romantikus dráma, a szenvedélyek energikus táncát tárja elénk – akár az ópium szédítő mámora, akár a keringő harmonikus mozgása. Főszerepben az ikonikus Jávor Pál–Karády Katalin duó tündököl, melyet a film posztere is hűen megörökít.

Öt barát egybegyűlését követhetjük nyomon egy vidéki kastélyban, mindannyian kiváló művészemberek a maguk szakterületén: kritika, színművészet stb., kivéve egyiküket, aki az ideggyógyászatban specializálódott. Emellett pedig teljesen sajátos, ám kicsit felszínes perszónával vannak megáldva. Visszaemlékeznek ifjúkoruktól tartó barátságukra, amit illendően megünnepelnek, s megesküsznek rá, hogy ez az idő csak az övék lesz, semmi sem szakíthatja meg.

Szerencsétlenségükre az árvizek miatt az utak járhatatlanná váltak. Ám ugyan miért is lenne ez baj? Épp arra járt a gyönyörű Oltay Éva énekesnő, aki hangversenyre tartott, ám képtelen volt továbbhaladni – szállást kellett találnia. A legközelebbi választási lehetőség az a kastély volt, ahol a férfiak megszálltak. Érkezése pedig az az esemény lett, amely mindannyiukban mély nyomot hagyott.

Öt férfi és egy nő. Már az első napján sikerült mindannyiukat megbolondítania gyönyörével és szépséges hangjával. Az utolsót azonban csak nagy áldozat árán – a film egyetlen, akciódúsabb intervallumában –, aki végül maga is belemegy a játékba, s egybekel az énekesnővel. Mindez pompás befejezést nyújt a lejátszódott eseményeknek, bezárva egy fordulattal.

Ez volt az a film, amely két nagyszerű, melodramatikus slágert is adott számunkra Karády Katalintól: a filmcímet is viselő Ópiumkeringőt, valamint a filmet záró Búcsúzom magától című dalt.

Számomra e mű számos érzelmet és szórakozást nyújtott, melyek révén könnyedén el tudtam mélyülni benne, élveztem minden pillanatát. Ezért is ajánlom mindenkinek szeretettel az Ópiumkeringőt egy megtekintésre!

Üveges István,
Ady Endre Elméleti Líceum,
9. A osztály