Hogyan formálta a török veszély Magyarország sorsát?

A 14. század végétől Magyarország a történelem egyik legnagyobb kihívásával nézett szembe: az Oszmán Birodalom megállíthatatlannak tűnő terjeszkedésével. A két hatalom közötti ütközések nemcsak csatákban, de politikai döntésekben is érezhető nyomot hagytak – olyannyira, hogy a török kérdés több évszázadra meghatározta a magyar államiság sorsát.

Az első nagyobb ütközet 1396-ban, Nikápolynál történt, ahol Luxemburgi Zsigmond vereséget szenvedett a törököktől. Ezután gyorsan kiépítették az első védelmi rendszert a déli határon. Az igazi fordulópont azonban Hunyadi János 1456-os győzelme volt Nándorfehérvárnál, amellyel hosszú időre sikerült távol tartani az oszmán hadakat.

Fia, Hunyadi Mátyás már belátta: Magyarország nem képes egyedül megállítani a hatalmas birodalmat. Erődöket építtetett, hadjáratokat indított, de külpolitikáját is úgy alakította, hogy a Német-római Birodalmon belüli pozíciókat is megerősítse. Az általa kötött béke egészen 1520-ig biztosította az ország viszonylagos nyugalmát.

Ezután azonban rohamos hanyatlás következett. II. Ulászló engedmények árán lett király, nem tartotta fenn Mátyás hadseregét, s ez meggyengítette az ország védelmét. 1521-ben Szulejmán elfoglalta Nándorfehérvárt, ezzel kinyílt a kapu Bécs felé.

A következő nagy tragédia 1526-ban következett be: a mohácsi csatában elpusztult a magyar sereg, meghalt II. Lajos király és a nemesség zöme is. Az ország vezetés nélkül maradt. Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd párhuzamosan koronáztatták meg magukat, ami hosszú belháborút szült. Szapolyai végül az Oszmán Birodalomtól kért és kapott segítséget, cserébe hűséget fogadott Szulejmánnak. Az oszmán uralkodó visszaadta neki Budát, és 1529-ben sikertelenül megpróbálta bevenni Bécset is. A magyar királyság végül három részre szakadt: a nyugati területek a Habsburgokhoz kerültek, Erdély Szapolyai kezén maradt, a középső területek pedig török uralom alá kerültek.

1538-ban ugyan megkötötték a váradi egyezményt, amely ideiglenesen nyugalmat hozott, de a megállapodás hamar felborult: Szapolyai fia, János Zsigmond megszületett, és hívei őt választották meg királlyá. Az ország sorsa ezzel hosszú időre háromfelé szakadt.

Kiemelt fotó: Székely Bertalan, II. Lajos holttestének megtalálása

Blaskó Péter,
Ady Endre Elméleti Líceum,
11. D osztály