Szabó Jázmin-Csilla meséi
A kiskutya és a csillag
Egyszer egy kiskutya elvesztette a labdáját. Szomorúan tekintett körbe, és keresgélni kezdte. Egy fényes csillag megvilágította az útját, így a kiskutya megtalálta a labdát. Nagyon örült és hazaszaladt.
Megtanulta, hogy segítséggel minden könnyebb, és ezután bármikor elvesztette a labdáját, boldog és bizakodó volt, mert tudta, hogy meg fogja lelni. Érezte, hogy valaki, mindig segít neki.
A kutyus azóta is sokat játszik a labdájával, és olyankor mindig eszébe jut a csillag, aki segített neki.
A lovagló lány
Egyszer volt egy lány, akinek az volt az álma, hogy megtanuljon lovagolni. A szülei úgy döntöttek, beíratják lovagló órákra.
Első nap nagyon jól telt. Örült, hogy az álma végre megvalósult. Egyszer csak az edző azt kérdezte:
−Figyelj, neked otthon van lovad?
−Öhm, nincs…De nagyon szeretnék egyet, hogy otthon is tudjak gyakorolni.
−Rendben. Figyelj csak, veszek neked egy lovat.
−Tényleg?
−Igen, mert nagyon hamar tanulsz.
A kislány annyira örült, hogy sírni kezdett.
−Ne sírj, megérdemled!
−Köszönöm nagyon!
−Szívesen, és légy szerencsés mindig!
A lány azóta egyre ügyesebben lovagol, és gondját viseli lovának: tisztítja, eteti, itatja. És azóta mindig szerencsésnek érzi magát. A lovával pedig nagyon megszerették egymást, és boldogan élnek.
A képek forrása: Pinterest
A szerző Szabó Jázmin – Csilla, a Bihardiószegi 1-es számú Általános Iskola 5. B osztályos tanulója