Érettségi-visszajelzések – ilyen volt a 2026-os érettségi a Bihar megyei diákok szerint
Az érettségi minden végzős diák számára komoly megmérettetést jelent. Míg egyesek könnyedén vették az akadályokat, mások számára nagyobb kihívást jelentettek az idei vizsgák. Arra voltam kíváncsi, hogyan élték meg a 2026-os érettségit a Bihar megyei végzősök, ezért három különböző szak – biológia–kémia, filológia és matematika–informatika – egy-egy diákját kérdeztem tapasztalataikról. Az interjúalanyokat személyiségi jogaik védelme érdekében csak kezdőbetűikkel jelölöm.
Cs. V.: Melyik tantárgy érettségi vizsgáját találtad a legnehezebbnek, és miért?
Zs. (filológia szak): „Számomra a szociológiaérettségi tűnt a legnehezebbnek. Az egész tétel szociológiai fogalmakból áll, amelyeket nemcsak ismerni, hanem megmagyarázni és értelmezni is kellett. Olyan fogalmakat kaptunk, amelyek elképzelhetetlenül ritkán szerepeltek az utóbbi tíz év próbatesztjeiben, ezért szerintem érthető, hogy meglepődtünk, amikor a sok tanulás után is szinte ismeretlen fogalmakkal találkoztunk.”
I. (matematika–informatika szak): „Véleményem szerint a matekérettségi volt idén a legnehezebb, mivel nem minden feladat hasonlított az előző évek, illetve a tavalyi érettségin szereplő feladatokhoz. Összességében azonban a tétel korrekt volt, és nem kértek lehetetlent. Az átmenő jegy megszerzése senkinek sem kellett volna, hogy nagy gondot jelentsen.”
A. (biológia–kémia szak): „Számomra a matek volt a legnehezebb. Bár sokat készültem rá, úgy éreztem, hogy a tételek nagy odafigyelést és pontos számolást igényeltek. Ez volt az a vizsga, amin a legjobban izgultam, hiszen nehezebb tételt kaptunk.”
Cs. V.: Ha egy dolgon változtathatnál az idei érettségivel kapcsolatban, mi lenne az, és miért?
Zs. (filológia szak): „Ha egy dolgon változtathatnék, az az érettségi vizsgák időpontja lenne. Véleményem szerint az idei vizsgákat túl későre időzítették, aminek következtében rendkívüli hőségben kellett vizsgáznunk. Ez veszélyeztette a diákok egészségét és a koncentrációs képességüket is. Ha a tavalyi mintát követték volna, vagyis június közepéig lezajlott volna a vizsgaidőszak, akkor nem kellett volna még amiatt is aggódni, hogy valaki a hőség miatt rosszul lesz vizsga közben.”
I. (matematika–informatika szak): „Ha egy dolgon változtathatnék, biztosan az lenne, hogy még alaposabban ellenőrizzék a feltöltött jegyeket és a javítás folyamatát, hogy semmilyen adminisztrációs hiba ne fordulhasson elő, és minden diák biztos lehessen abban, hogy valóban a megérdemelt eredményét kapta. Volt olyan is, aki, ha nem fellebbezett volna, nem tudta volna meg, hogy azért kapott kisebb jegyet, mert figyelmetlenségből másé került az ő jegyei közé.”
A. (biológia–kémia szak): „Azt változtatnám meg, hogy több idő jusson a feladatok átnézésére. Sokszor nem a tudás hiányzik, hanem az idő arra, hogy nyugodtan ellenőrizhessük a válaszainkat.”
Cs. V.: Úgy érzed, megfelelő felkészítést kaptál a tanáraidtól? Szerinted mitől lesz igazán jó az érettségire való felkészítés?
Zs. (filológia szak): „A legtöbb tanár nagyon segítőkész volt az elmúlt évben. Rengeteg tesztet oldottunk meg, és felkészítő órákat is tartottak nekünk. Emellett én több különórára is jártam, mert nem csupán az volt a célom, hogy átmenjek a vizsgán, hanem hogy 9-es átlag feletti médiát érjek el. Szerintem akkor hatékony az érettségire való felkészülés, ha a tanárok azokat a leckéket adják le és magyarázzák el, amelyek szerepelnek az érettségi tantervében. Szükségtelen olyan tananyagot is átvenni, amely csak összezavarja a diákokat, és nem járul hozzá a tanulás vagy a megértés folyamatához.”
I. (matematika–informatika szak): „Teljes mértékben úgy érzem, hogy megfelelő felkészítést kaptam a tanáraimtól. Egytől egyig mindent megtettek azért, hogy sikeresen leérettségizzek. Az iskola befejezése után is folytatódtak a felkészítők, személyesen és online formában egyaránt. Szerintem az érettségire való felkészítés attól lesz igazán jó, ha kérdésekkel fordulsz a tanárodhoz. Ehhez azonban foglalkozni kell a tantárggyal, hiszen csak így kaphatsz valóban konkrét válaszokat és hasznos visszajelzéseket.”
A. (biológia–kémia szak): „Igen, úgy érzem, hogy a tanáraim nagyon sokat segítettek a felkészülésben. Szerintem akkor lesz igazán jó a felkészítés, ha sok korábbi érettségi tételt oldunk meg, rendszeresen ismétlünk, és a vizsga előtt kipihenjük magunkat.”
Cs. V.: Melyik tantárgy érettségi vizsgáját érezted a legkönnyebbnek, és miért?
Zs. (filológia szak): „Számomra a románérettségi volt a legegyszerűbb. Egy konkrét struktúrát kell követni, és ha az ember időben elkezdi ezt gyakorolni, akkor nagyon jó jegyet tud elérni.”
I. (matematika–informatika szak): „Szerintem a románérettségi volt a legkönnyebb, mivel a magyar diákok felé támasztott elvárások teljesen korrektek. A vizsga jól felépített, az esszétémákra pedig előre fel lehet készülni, így összességében nincs olyan része, amely komoly meglepetést okozhatna.”
A. (biológia–kémia szak): „A választott tantárgy, vagyis a kémia volt számomra a legkönnyebb, mert arra készültem a legtöbbet. Amellett, hogy nagyon közel áll hozzám, a négy év alatt jelentős gyakorlatra is szert tettem.”
Cs. V.: Mit gondolsz, mennyire tükrözi az érettségiátlagod a tudásodat és a felkészültségedet?
Zs. (filológia szak): „Sok ismerősöm mondta, hogy nincs megelégedve a jegyével, mert úgy érzi, nem tükrözi a tudását. Sokszor ugyanis a végeredmény tételfüggő. Én személy szerint nagyon elégedett vagyok a jegyemmel, mert úgy érzem, tökéletesen tükrözi a tudásomat és azt a sok időt, amelyet a tanulásba fektettem.”
I. (matematika–informatika szak): „Az én esetemben az érettségiátlagom jól tükrözi a tudásomat. Mind a négy tantárgyból nagyjából olyan jegyet kaptam, amilyenre számítottam, és az eredmények arányban állnak a befektetett munkával. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a jegy bizonyos mértékben a javító tanártól is függ, különösen azoknál a tantárgyaknál, ahol a pontozási rendszer kevésbé objektív, például a magyar vagy a román érettségin.”
A. (biológia–kémia szak): „Szerintem nagyjából tükrözi a tudásomat, de nem teljesen. Egy vizsgán az izgalom és a stressz is sokat számít, ahogyan a javító tanár személye is, ezért úgy érzem, hogy ennél egy kicsit jobb eredményre is képes lettem volna.”
A válaszokból jól látszik, hogy bár minden diák másként élte meg az idei érettségit, több közös tapasztalat is kirajzolódik. A legtöbben a megfelelő felkészülést, a kitartást és az időbeosztást tartják a siker kulcsának, ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a vizsgakörülmények, a stressz vagy akár a javítás folyamata is befolyásolhatja a végeredményt. Egy dologban azonban mindannyian egyetértettek: az érettségi fontos mérföldkő, de nem egyetlen vizsga határozza meg az ember jövőjét. A jövő évi végzősöknek pedig azt üzenik, hogy időben kezdjék el a felkészülést, bízzanak a tudásukban, és a tanulás mellett ne feledkezzenek meg arról sem, hogy élvezzék középiskolás éveik utolsó, megismételhetetlen pillanatait.
Kiemelt fénykép forrása: https://ziarullumina.ro/educatie-si-cultura/educatie/simularea-examenului-de-bacalaureat-179406.html
A szerző Csillag Viktória, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem hallgatója.