Ha a Körös-parton sétálunk, vagy a belváros szecessziós palotáiban gyönyörködünk, könnyen lehet, hogy éppen a Rimanóczyak munkái kísérnek végig bennünket, hiszen ők adták meg Nagyvárad arculatát – apa és fia, akik egymást felváltva formálták városukat.

Mielőtt azonban részletesen bemutatnánk a két Rimanóczy életútját, érdemes egy pillanatra megállni, és tudatosítani: bár külön-külön is jelentőset alkottak, együtt olyan folytonosságot teremtettek, amely generációkon átívelően formálta a város arculatát.

Idősebb Rimanóczy Kálmán (1840-1908)

Idősebb Rimanóczy Kálmán Kaposváron látta meg a napvilágot 1840. május 12-én. Kálmán először a kőművesség mesterségét tanulta ki, később autodidakta módon elsajátította az építészmesterséget is, és letette az építőmesteri vizsgát, mely feljogosította országos szinten építészeti feladatok ellátására, azaz önálló tervezésre és kivitelezésre. Először Pest-Budán tevékenykedett, majd később önálló vállalkozó lett a fővárosban. Itt született elsőszülött fia, Árpád, akit válásuk után az édesanya, Kálmán első felesége nevelt Budapesten.

Nogáll János kanonok meghívta a Szent Vince Intézet építéséhez. Munkájával elismerést váltott ki, és még ugyanabban az évben, 1867-ben, Nagyváradon is letelepedett. Két év múlva elvette Kapolnay Irént, akitől két fia született: Kálmán és Béla. Sajnos felesége húsz évig tartó betegeskedés után, 1901-ben elhunyt. Másfél hónappal később Kálmán egy nála 21 évvel fiatalabb nőt, Fehér Erzsébetet vette feleségül. Ezt Árpád fia nem helyeselte, emiatt apja kitagadta őt.

Nagyváradi munkáinak hamar híre ment, és országosan elismert építész lett. Egyike volt a budapesti Uránia Filmszínház építőinek. Nagyváradon az általa tervezett ingatlanok kivitelezését is vállalta, de előfordult, hogy mások tervei alapján dolgozott.

Hatvanötödik életéve után romlani kezdett az állapota: gyakran betegeskedett, gyomorbetegséggel és érelmeszesedéssel is küzdött. Különböző fürdőkben kezeltette magát. 1907 decemberében azonban meghűlt, és nem sokkal később, 1908. január 2-án este elhunyt.

Nagyváradi munkássága

Rimanóczy Szálló és Gőzfürdő

A polgári Nagyvárad találkozóhelye volt, ahol a társasági élet pezsgése és a modern városi kényelem találkozott. Ma is emlékeztet a századforduló eleganciájára.

Nagyváradi Bazárépület

A város egykori kereskedelmi szívében álló Bazár elegáns árkádsoraival és tágas belső tereivel a századforduló Nagyváradának lüktetését közvetítette. Üzletek, kávéházak, műhelyek adtak otthont a polgárság mindennapjainak, így a Bazár vált a város nyüzsgő társasági életének egyik központjává.

Nagyváradi vasútállomás átépítése

A város kapuja, amely méltóképpen fogadta a vasúton érkezőket. Imponáló homlokzata a modernizálódó nagyváros jelképe volt.

Neológ zsinagóga

A monumentális kupolás épület a zsidó közösség vallási és kulturális életének központja lett, szimbolizálva Nagyvárad sokszínűségét.

Szigligeti Színház

A város kulturális szíve, ahol generációk ismerkedtek meg, és ma is ismerkednek a (magyar) dráma, az opera és az operett világával. Kupolái és szobordíszei ma is a város művészeti rangját hirdetik.

Ifjabb Rimanóczy Kálmán (1870-1912)

Ifj. Rimanóczy Kálmán 1870. május 1-jén látta meg a napvilágot Nagyváradon. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Charlottenburgban, a jó hírű Technische Hochschulén nyert műépítészi oklevelet 1892-ben. Ezt követően egy ideig Budapesten dolgozott Czigler egyetemi tanár irodájában. 1894-ben Budapesten építőmesteri iparengedélyt is szerzett. Ekkor már Nagyváradon dolgozott: előbb édesapjával, az ő irodájában, majd rövidesen saját építészi irodát tartott fenn, és modern művészi érzékkel alkotott terveivel több országos pályázaton lett győztes. Első jelentős nagyváradi munkája a Pénzügyigazgatóság épületének tervezése és kivitelezése volt. Csakúgy, mint édesapja, ő is nagyban formálta, igazgatta Nagyvárad panorámáját.

Nagyváradi munkássága során építkezési vállalkozóként az általa tervezett ingatlanok kivitelezése mellett több esetben mások által tervezett épületeket is épített. Építészi hírneve a XX. század elejére már túllépte a város határait, és az ország más területein is jelentős megbízásokat kapott. „Ő építette fel Debrecenben a Takarékpénztár palotáját és többféle vidéki kastélyt. Ám legkedvesebbje a Miramare szálló volt (Cirkvenica). Nagy Márton egykori leírása szerint e csodapalota óriási függőerkéllyel, étteremmel, kávéházzal és csodaszép tengeri kilátással valóban káprázatos lehetett.”

Ifj. Rimanóczy Kálmán 1894-ben megnősült. Házasságából három gyermeke született: Kálmán, László és Rózsika. A közügyek terén is tevékenykedett, csakúgy, mint édesapja. Többek között Nagyvárad városának törvényhatósági és közigazgatási bizottsági tagja volt haláláig, és mindvégig derekas munkásságot fejtett ki.

Rövid életében rengeteget dolgozott, ami valószínűleg hozzájárult, hogy fiatalon érte a halál. 1912. április vagy július 12-én, egy Bécs melletti szanatóriumban hunyt el 41 évesen agyszélhűdésben. Halálának híre mélyen megdöbbentette a közvéleményt, és őszinte részvétet váltott ki Nagyváradon és az egész országban.

Nagyváradi munkássága

Városháza

A régi püspöki lak helyén, a város harmadik székesegyházával, a Szent László templommal szemben épült fel a nagyváradi Városháza. A Kereskedelem, az Ipar, a Tudomány, a Művészet, az Igazság és a Mezőgazdaság allegórikus szobraival díszített neoreneszánsz főhomlokzata Nagyvárad egyik legikonikusabb látképeleme.

Pénzügyi Igazgatósági Palota (kommunizmusban Poliklinika, ma a megyei tanács székhelye)

Tekintélyt sugárzó, szigorú vonalú épület, amely a város közigazgatásának központi helyszíne volt, és ma is a hatalom szimbóluma.

Elmegyógyintézet (köznyelvben 6-os kórház)

Monumentális, mégis praktikus épület, amely a 20. század eleji orvostudomány és szociális ellátás modern szellemét tükrözte.

Barátok temploma (átalakítások)

A barokk eredetű templom Rimanóczy munkájának köszönhetően új arculatot kapott, így a város vallási életének egyik legmeghatározóbb szentélye maradt.

Görögkatolikus püspöki palota

A püspöki palota szimmetrikus, méltóságteljes homlokzata a görögkatolikus közösség rangját és önbizalmát fejezte ki. Elegáns díszítése és reprezentatív belső terei a hit és a kultúra találkozásának helyszínei voltak, s máig tanúsítják, hogy Nagyvárad mindig is többvallású, sokszínű város volt.

Moskovits Miksa-palota

A szecessziós épület Nagyvárad egyik legszebb ékköve, hullámzó homlokzatával és gazdag díszítésével a századforduló polgári világát idézi.

Apolló-palota

Grandiózus szecessziós bérpalota, amelyet Rimanóczy Kálmán álmodott meg, de halála után munkatársa, Krausze Tivadar fejezte be. A századfordulós Nagyvárad városképi csúcspontja.

„Szent jelkép ez a név: Rimanóczy. A munka és az emberszeretet jelképe. Apa és fia, mint a modern város formálói, vagy mint jótékony adakozásukról egyaránt híres virilista városatyák, nagyon sokat tettek Nagyváradért.” – Nagy Márton

Felhasznált irodalom:

• Péter I. Zoltán: Egy tehetséges és sikeres építészdinasztia. Várad folyóirat, Várad, 14. évf. 6. sz.
• Péter I. Zoltán: A két Rimanóczy. Bihari Napló, 2005. május 5., péntek
• Wikipédia

Kiemelt fotó: Többarcú Nagyvárad | Facebook 

Gergely Ádám,
Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium,
8. osztály