Vissza a suliba – kintlakós verzió

Bár odakint még meleg az idő, a szél sem fújdogál túl nagy rendszerességgel, és az esős napok sem köszöntöttek be, sajnos mindegyikünk tudhatja, és legbelül érezheti is, hogy bizony megérkezett az ősz. Egyre kevesebb madár repked a fákon, s egyre kevesebb ébreszt minket reggelente; a kertek, ha nem is sárgulnak vagy barnulnak, leveleik már nem hajtanak új, derűs, zöld lombozatot. Bizony egyre hamarabb jön el az este, s tűnik el a Nap az égről. A nyári sütögetések, kirándulások, bulik már mind csak emlékként szerepelnek a mindennapjainkban, és nem képezik tovább az életünk részét. Újabb kilenc hónapig legalábbis biztosan nem.

Különös, mert az ősz, a tél és a tavasz elmúlását nem vesszük ennyire észre. Ez alatt azt értem, hogy valahogy egyik évszakot sem gyászoljuk meg annyira, mint ezt a drága nyarat, amely tulajdonképpen magában foglalja a tavaszt, s valahogy még az őszt is.

Bekanyarodva az őszbe egy újabb dolgot is megfigyelhetünk, ez pedig nem más, mint a tanév kezdete a különböző országok tanintézményeiben. Nem is kell messzire mennünk, hiszen a szomszédunkban lévő Magyarországon már megtartották az évnyitót, sőt, lassan-lassan már az első napok, az első hét is eltelt. Egyre kevesebb suliba bevásárlós, BACK TO SCHOOL videóval találjuk szembe magunkat. Először is azért, mert javarészt már mindenki bevásárolt, másodszor pedig azért, mert az iskola kezdetével, működésével már más videókategóriák veszik át a helyüket. Ettől függetlenül azonban újságunk igyekszik még egy kicsit megtartani ezt a nyár-, vakáció-búcsúztató érzést, és egyelőre még bevásárlós tartalmakkal megjelenni.

A mai cikk is e célból készül, azonban nem a tanszerek részére tér ki, hanem sokkal inkább a kollégiumban és albérletben élő diákok helyzetét tárgyalja, hiszen nem feledkezhetünk meg róluk sem. Aki ebben a helyzetben élt vagy él, járt vagy jár iskolába, pontosan tudja, mekkora fájdalmat jelenthet ez a fajta életvitel diáknak, azaz gyermeknek és szülőnek egyaránt. S ha ez nem lenne elég, anyagilag is képes teljesen megterhelni, olykor tönkretenni a benne élő családokat.

Írásom tanácsként, ötletadásként készül ezen szülők számára, azonban sajnos nem a spórolós részét tekintve, hanem sokkal inkább a bevásárlás oldaláról. Tudniillik, a kollégiumban vagy kintlakásban élő gyerekeknek sokkal többet kell költeniük a BACK TO SCHOOL időszakban, hiszen a füzetek és egyéb tanszerek mellett háztartási eszközöket és kiegészítőket is kénytelenek beszerezni.

Fogadjátok sok szeretettel!

Konyhai és fürdőszobai kiegészítők

Eddigi tapasztalataim szerint – és ezt biztosan ti is így gondoljátok – mindenképp szükséges a mosószerek, mosogatószerek és egyéb tisztító eszközök beszerzése, legyen szó bármelyik helyről is a fentiek közül. Az albérlet egyes esetekben még öblítőre és mosóporra is igényt tarthat.

Ezen felül ott vannak a mosogatórongyok, felmosók, törlők, amelyek segítségünkre lehetnek abban, hogy a lakás a lehető legrendezettebb legyen. A konyhai jellemzők közé tartoznak a fűszerek is, még akkor is, ha nem készülünk nap mint nap főzni, továbbá az egyéb élelmiszerek és – nem utolsósorban – az edények. Az edények kategóriáját tekintve lehetünk nagyon minimalisták, azaz elég 1-1 evőeszköz, pohár és tányér, de belemerülhetünk kicsit alaposabban is, és magunkkal vihetünk lábasokat, sütőket, fakanalakat, valamint egyéb, főzéshez használandó kiegészítőket is.

Ha azonban a fürdőszobáról beszélünk, nem feledkezhetünk meg a saját tisztálkodási szereinkről sem, amelyek magukban foglalják a szivacsot, tusfürdőt, sampont, szappant, borotvát és egyéb személyes kellékeket. Nyilván ezt a csoportot is lehet bővíteni saját felmosóvödörrel és ronggyal, seprűvel és lapáttal, fürdőszobai szőnyeggel, kis kukával, vagy akár zuhanyfüggönnyel.

Ha a papír alapú dolgokat tekintjük, akkor hasznos, sőt tulajdonképpen elvárt, hogy WC-papírt, szalvétát, saját zacskót, alufóliát és ezekhez hasonló csomagoló papírokat szerezzünk be, már amennyiben használjuk őket. Végezetül, de nem utolsósorban, nem árthat olyan dolgokat is behozni, amikre látszólag sosem lesz szükség, például tűt és cérnát, körömkefét, mosókesztyűt, elemeket, gyertyát, vállfát vagy égőket.

Személyes tárgyak

Nyilvánvalóan az otthonunk és a bent- vagy kintlakásunk közötti távolság, valamint a lehetőségeink nagyon sok mindent befolyásolnak, többek között azt is, hogy eldöntsük, miket vigyünk magunkkal. Én azon a véleményen vagyok, hogy igyekezzünk minél több személyes tárgyat magunkkal vinni annak érdekében, hogy az új helyünkön minél otthonosabban érezhessük magunkat.

Saját dolgok alatt értem például a kedvenc papucsot, köntöst, pizsamát, párnát, paplant, takarót, kislámpát – tehát olyan tárgyakat, amelyekre ténylegesen szükségünk lehet, azaz fel is használjuk őket.

Személyes, lelki dolgok alatt pedig azokat értem, amelyeknek nem feltétlen van gyakorlati hasznuk, de jelenlétük megnyugtat minket: a számunkra kedves fotókat, díszeket, növényeket, gyertyákat, vagy bármilyen apróságot, ami otthonossá, barátságossá teszi a környezetünket.

Néhány tipp

Nyilván iskola, egyetem, város, programok és emberfüggő, hogy ki milyen ruhákat és mennyit visz magával, azonban én úgy tartom, hogy mindenképp legyen a költözőknél egy rend ünneplő, elegáns, alkalmi ruha, hiszen sosem lehet tudni, mikor lehet rá szükség. Nyilván nem esküvői ruhára gondolok, de egy elegáns nadrág felsővel, cipővel és táskával mindig jó, ha ott van a kintlakó diáknál.

Mindemellett, ha már a ruhatárat nézzük, hasznos lehet több évszakra is felkészülni: például ősszel érdemes magunkhoz rakni egy-egy vastagabb, téli kabátot, vagy tavasszal magunknál hagyni egy-egy vastagabb pulcsit, hiszen sosem lehet tudni, milyen idő lesz. Továbbá igyekezzünk minden számunkra fontos dolgot – azaz gyógyszereket, iskolai kellékeket, töltőket – magunkkal vinni, hiszen néhányukra nap mint nap valóban szükségünk lehet.

Kiemelt fotó: Dormify

Pap Nikoleta,
Mihai Eminescu Főgimnázium,
12. H osztály