victor

Neked milyen elvarratlan szálaid vannak?

A napokban fejeztem be Dr. Almási Kitti egyik legújabb könyvét, az Elvarratlan szálakat, amely több szempontból is érdekes volt számomra.

Dr. Almási Kitti egy klinikai szakpszichológus, író és előadó is egyben, így köteteiben elég sokszínű tapasztalatait és élmenyeit tudja megosztani az olvasókkal. Azért is volt érdekes ezt a könyvét olvasni, mert szeptember 16-án a pszichológusnő Nagyváradra is ellátogat, így talán lehetőség lesz élőben is hallani a gondolatait.

Az Elvarratlan szálak című könyve egyfajta irányt mutat az olvasóknak, hogy hogyan is engedhetik el a múlt sérelmeit. A könyv több, tematikus tömbbe szerkesztve beszél olyan élethelyzetekről, amelyek megélése nem mindig könnyű, és ha az érzéseinknek nem adunk, vagy nem megfelelően adunk teret, akkor elvarratlan szálak jelennek meg az életünkben. Ezek olyan gócpontok, melyek első ránézésre ott sincsenek, de egy ismételt traumát követően bármikor a felszínre törhetnek, így nehezebb az adott eseménnyel foglalkozni.

Mindannyiunk életében lehetnek olyan elvarratlan szálak, vagyis olyan feldolgozatlan események és lezáratlan konfliktusok, amelyek a mai napig befolyásolhatják hangulatunkat, egészségi állapotunkat, kapcsolatainkat és énképünket.

Ilyen elvarratlan szálak lehetnek a következők:

A befejezetlenség keltette feszültség: ha valamit nem fejeztünk be, akkor az nagyon sokáig ott lappanghat bennünk, majd egyszer utat nyer magának, és kitör belőlünk a felgyülemlett feszültség. Emberi jellemünkből fakadó tulajdonság, hogy igényeljük a dolgok lezárását.

Az érzelmek kifejezhetetlensége: ha nem tudunk az érzelmeinknek utat adni, akkor azok megannyi stressz forrásai lehetnek. Ezt a folyamatot erősíti az a tény, amikor különböző társadalmi konvenciók szabályozzák az érzelemkifejezést: pl. Ne félj! Ne sírj! Te fiú vagy, neked nem szabad sírnod! Lány vagy, ne sírj, ne hisztizz!

Az idő bélyege: ha nem adunk időt magunknak, hogy megéljük fájdalmainkat, kitomboljuk gyászunkat, örvendjünk örömeinknek, akkor talán azt érezzük, hogy az egész világ ellenünk van, bennünket nem ért meg senki. Az idő létfontosságú bármilyen érzés vagy életesemény megélésében.

A múlt sérelmei: különböző igazságtalanságok, pletykák, szakítás, válás és gyermekkori traumák is olyan hatással lehetnek ránk, amelyek akaratlanul is megbénítják a teljes funkcionalitásunkat. Ezekkel jó minél hamarabb szembe nézni, hogy időben orvosoljuk azt, ami negatívan hat ránk és az életünkre.

Elszalasztott lehetőségek: akár a magánéletünkben, akár a hivatásunkban is érezhetünk bűntudatot az elszalasztott, vagy épp meg nem élt lehetőségek irányában.

Ezek olyan hatást keltenek bennünk, mintha az életünk semmit sem érne, viszont ha fókuszt váltunk, esetleg megvizsgáljuk úgy az esetet, mintha egy külső, harmadik személy figyelne, akkor látnánk, hogy az adott helyzetben az volt a tőlünk telhető legjobb reakció, amit az önvédelem érdekében tehettünk.

Sokan elítélik azt, aki hirtelen haragból meggondolatlan dolgokat mond, pedig abban a pillanatban talán csak erre képes – és ez önmagában nem feltétlenül baj. A lényeg inkább az, hogy utána képes-e és akar-e változni, bocsánatot kérni, vagy megbeszélni az elfajult helyzetet.

Ne feledjük, második esély mindenkinek jár, hisz soha nem tudhatjuk, hogy kinek milyen elvarratlan szála van, amit ideje lenne egy tűvel összefogni.

Kiemelt fotó forrása: https://magazin.libri.hu/ismeretterjeszto/almasi-kitti-es-bojti-andrea-segit-abban-hogy-hogyan-legyunk-jol/

Corodi Victor,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar nyelv és irodalom szak,
II. év