Két lépés távolság

A Két lépés távolság című amerikai filmdráma középpontjában két cisztás fibrózisban szenvedő fiatal áll, Stella és Will, akik egy újfajta kezelés során ismerkednek meg. Stella mániákusan rendezi a gyógyszereit, és mindent megtesz annak érdekében, hogy betartsa az utasításokat. A fiatal lány már azt is elfelejtette, hogy hogyan is kell igazán élni, mivel minden percét a kezelésének szenteli.

A kórházban Stella találkozik Willel, egy fiatal sráccal, aki szintén részt vesz az új kezelésben. Will már teljesen belefáradt abba, hogy nem élhet teljes életet, és minden percét meg kell terveznie; inkább beletörődik abba, hogy minden napja meg van számlálva, és már a saját kezelésére sem ad sokat.

Will találkozik Stellával, aki amint meglátja a fiú hanyagságát és szétszórtságát, rögtön kegyeibe veszi őt. A két fiatal között szerelmi kapcsolat alakul ki, bár nem érhetnek egymáshoz, és mindig szigorúan be kell tartsák a két lépés távolságot. A fiatalok még így is boldogok tudnak lenni, és örülnek annak az időnek, amit egymással tölthetnek.

Amint kiderül, Stellának volt egy nővére, aki nagyon fiatalon elhunyt egy baleset következtében. Stellának és a szüleinek is nagyon hiányzik Abby, aki egy életvidám, merész lány volt. Stella azért is követi mániákus megszállottsággal a protokollt, mivel ő bűntudatot érez azért, mert él. A családja már valamiféleképpen elfogadta azt, hogy lányukkal, Stellával nem tölthetnek túl sok időt ebben a földi létben, de az, hogy az egészséges lányuk fog meghalni, arra senki sem gondolt. Stella ezért követi megszállottan az előírásokat, mert nem szeretne csalódást okozni a szüleinek azzal, hogy ő is meghal.

Stella és Will elmennek, hogy láthassák a sarki fényeket, mivel ez volt Stella vágya. A randijuk majdnem tragédiába torkollik, Stella beleesik a jeges tóba, és Will menti meg. Willnek szájon át kell lélegeztetnie Stellát ahhoz, hogy életben maradjon. Stella egy csodával határos módon nem kapja el Will betegségét, és találnak neki új tüdőt, amivel tovább élhet. A két fiatal ezek után már nem találkozhat egymással.

A film felhívja mindannyiunk figyelmét arra, hogy mennyire hálásak lehetünk az apró dolgokért: az érintésért, az ölelésért és egymás közelségéért. Vajon szoktunk ezekért hálát adni?

„Szükségünk van annak az érintésére, akit szeretünk, majdnem annyira, mint a levegőre, hogy lélegezzünk.”

Loló Gabriella-Brigitta,
Partiumi Keresztény Egyetem,
I. év