Kezedbe veheted az irányítást!

Egy szorongó, izgulós típusú ember vagyok, akinek nehéz elfogadnia, ha kicsúszik a kezei közül az irányítás. Már önmagában a tudat is zavar, hogy van valami, amit nem tudok kontroll alatt tartani. Természetesen ez elsősorban azokra a dolgokra vonatkozik, amiket azért szeretek kézben tartani, hogy minél kevesebbet kelljen szoronganom.

Ha te is ebbe a típusba tartozol, akkor jó hírem van: ma olyan dolgokat hoztam, amelyek felett folyamatosan kontrollod lehet.

Az első dolog, ami felett mindig lehet irányításod: az attitűdöd – vagyis az, amit sugárzol.

Ez talán elsőre elcsépeltnek hangzik, de valójában elképesztően felszabadító, ha belegondolsz. Nem tudjuk befolyásolni, hogy mi történik velünk nap mint nap — nem rajtunk múlik, hogy valaki mit mond rólunk, hogy ki hogyan viselkedik, vagy éppen milyen helyzetekbe kerülünk. Viszont van valami, amit soha senki nem vehet el tőlünk: azt, ahogyan ezekre reagálunk.

Az attitűdünk az a belső alapállás, amiből elindulunk. Ez az, amit mások is érzékelnek belőlünk: hogyan viszonyulunk a világ dolgaihoz, hogyan állunk a kihívások elé, mennyire vagyunk nyitottak, rugalmasak vagy éppen határozottak.

A második dolog, ami mindig a te kezedben van: a tetteid – vagyis az, hogy mit vállalsz el, és mit utasítasz el.

Az attitűd belülről indul, de a tetteid azok, amiken keresztül a külvilág érzékeli, hogy ki vagy te. Ezekben a döntésekben, bármilyen kis vagy nagy dolgokról is legyen szó, mindig van választásod. Ez a valódi kontroll.

Azt, hogy valamire igent mondasz-e, vagy nemet. Hogy elmész-e egy találkozóra, ahol már előre érzed, hogy nem lesz neked való. Hogy beszállsz-e valamibe csak azért, mert „illene”, vagy inkább hű maradsz magadhoz. Ezeket a döntéseket senki nem hozhatja meg helyetted.

Sokszor hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy „muszáj”, vagy „nem tehetünk mást”, de ez sok esetben csak egy belső félelem, vagy egy megszokott mintázat. Valójában mindig van mozgástered. Nem kell mindenhova menned. Nem kell mindenre igent mondanod. Nem kell olyasmiben részt venned, ami neked nem esik jól, vagy ahol nem tudsz önazonos maradni.

A cselekvésed a te döntésed. Akkor is, ha más ezt nem érti meg. Akkor is, ha emiatt nemet kell mondanod valakinek.

A harmadik dolog, ami felett mindig kontrollod lehet: a határaid – vagyis az, hogy meddig engedsz be másokat, és hol húzod meg a saját védelmi vonalaidat.

Ez talán az egyik legnehezebb, mégis legfontosabb terület azok számára, akik hajlamosak a szorongásra. Ugyanis sokszor pont azért érezzük magunkat elveszettnek vagy túlterheltnek, mert elmosódnak a határaink. Túl sokat engedünk be. Túl sok dologhoz próbálunk alkalmazkodni, és közben háttérbe szorulunk saját magunk előtt.

Pedig a határok nem önzőségből születnek, hanem önismeretből. Abból, hogy felismered: mi az, ami neked belefér, és mi az, ami már nem. Mi az, ami épít, és mi az, ami csak viszi az energiádat. Ezeket a határokat nem mások fogják meghúzni helyetted.

Jogod van nemet mondani, amikor valami nem esik jól. Jogod van szünetet kérni, ha valami túl sok. Jogod van ahhoz, hogy ne magyarázd túl a döntéseidet, mert elég, hogy te tudod, miért így választasz.

Remélem, hogy ezzel a cikkel nemcsak azoknak tudtam egy kis kapaszkodót adni, akik hozzám hasonlóan szorongóbb, kontrollra törekvő típusok, hanem bárkinek, aki néha úgy érzi: túl sok minden csúszik ki a kezéből. Mert az élet tényleg sokszor kiszámíthatatlan, de mindig marad néhány olyan dolog, amit igenis mi irányítunk.

Kiemelt fotó forrása: https://adaa.org/learn-from-us/from-the-experts/blog-posts/consumer/navigating-anxiety-women-adhd-understanding

Csillag Viktória,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar-Angol nyelv és irodalom szak,
II. év