
„Nem leszek játékszered/ Ha már a mindened nem lehetek (…)”
Mit tanítanak a régi slágerek a szerelemről?
„Nem leszek játékszered / ha már a mindened nem lehetek” – énekli Kovács Kati, és ezzel nemcsak egy szerelmi csalódást mesél el, hanem egy női tapasztalatot is megfogalmaz.
A régi magyar slágerek sokkal többet árulnak el a szerelemről, mint azt elsőre gondolnánk: történeteken, szóképeken, szenvedélyes vallomásokon keresztül egy egész érzelmi kultúrát rajzolnak ki. A szerelem nem csak rózsaszín állapot, hanem gyakran harc, lemondás, vágy, önvédelem – és ezek a dalok pontosan erről beszélnek.
A 70-es és 80-as évek magyar popkultúrája sokszor reflektált arra, milyen nehéz megtartani önmagunkat a másik mellett. Kovács Kati ikonikus dala azért vált időtállóvá, mert egy olyan női hangon szólal meg, amely nem hajlandó beérni a második hellyel: ha nem lehet a mindene valakinek, akkor inkább semmi sem akar lenni. Ez nem hiszti – ez önérzet.
Hasonló érzésvilágot fogalmaz meg Cserháti Zsuzsa is, de az ő hangja fájdalmasabb, alázatosabb. A Hamu és gyémánt című dalban azt énekli: „Hamu, vagy gyémánt, a választás oly egyszerű / De egy gondolat úgy bánt, hogy minden jó íz végül keserű”. A dal nem csupán egy szerelmi történet, hanem egy nő érzelmi védekezése, aki már megtanulta: a sebezhetőség ára néha túl nagy.
Talán az ismert Hogyan tudnék élni nélküled? című film kapcsán elég sok Demjén szám került előtérbe a köztudatban a fiatalok körében is. Az egyik ilyen dal a film címe is egyben, amely egyúttal egy olyan férfi perspektívát is megmutat, ami arról szól, hogy egy bizonyos személyről, a nagy Ő-ről szól az élet.
Demjén rávilágít arra, hogy ha szeretünk valakit, akkor ne álljon semmi a döntéseink elé: mutassuk ki a szándékainkat, ne legyünk közönyösek.
A régi slágerek egyik legfontosabb tanulsága talán az, hogy a szerelem nem steril, nem hibátlan, és semmiképpen sem mindig boldog. Inkább erős, néha nyers, gyakran fájdalmas. Mégis mindenki vágyik rá, mert valahol az érzelmi teljesség lehetőségét hordozza. A dalok szereplői nem tökéletesek – esendők, féltékenyek, vágyakozók, néha önzők, néha túlságosan is önfeláldozók.
És közben mégis ezek a dalok tanították meg több generációnak, hogyan kell szeretni – vagy legalábbis azt, hogy milyen érzés, amikor valakit nagyon szeretünk. Olyankor is, amikor fáj. Olyankor is, amikor nincs viszonzás. És legfőképp: olyankor is, amikor közben meg kell maradni önmagunknak.
Ahogy Kovács Kati énekli – és ez talán a legfontosabb üzenet: „Nem leszek a játékszered.” A szerelem nem lehet egyoldalú, és nem lehet alku kérdése. A régi slágerek ezért élnek ma is – mert igazat mondanak. És az igazság, még ha fáj is, örök.
Kiemelt fotó: Szerelem, 1970
Corodi Victor,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar nyelv és irodalom szak,
II. év
