Eltérő világok a filmvásznon

Végigmenve az utcán, egy falun, és talán egy egész városon, bizony számtalan, teljes mértékben különböző emberrel találkozhatunk. Elsősorban két kategóriába osztjuk őket: férfi és nő. Nos, itt a világunk fele már ki is esik, nyilván attól függetlenül, hogy férfiakat vagy nőket keresünk-e. Ezt követően különböző újabb alkategóriákra bonthatjuk őket, amelyek a kor, a vallás vagy talán a nemzetiség szempontjait veszik alapul. Ezeknél még legtöbbször találhatunk néhány, nagyban hasonló embert – mondjuk úgy, az 1–3 százalékát a világunknak, az emberiségnek –, de ennyit is csak azért, mert néhány helyen vannak ikertestvérek is, akik a kor, a vallás és a nemzetiség szempontjait osztják, a nemet pedig esetenként.

Ennek ellenére azonban, amennyiben kicsit jobban felbontjuk azokat az embercsoportokat, akik körülvesznek minket, észrevehetjük, hogy tényleges hasonlóság bizony nincs sem két, sem három, sem ennél több ember között. Igazság szerint, ha ennél mélyebbre ásunk, már csakis kizárólag személyes tulajdonságokat, prioritásokat fedezhetünk fel, amelyek mindegyike nyilvánvaló módon nem hasonlít senkiére sem.

Akár a külsőt, mint például a szem- és hajszínt,, akár a belsőt, például a kedvenc tantárgyakat, ételeket vagy az életünk legfontosabb eseményeit tekintjük, biztosak lehetünk abban, hogy ezen a világon nagyon kevés ember van, aki többet, mint kettőt a fentiek közül velünk oszt.

Azonban léteznek olyan témák is, amelyeken belül nem túl sok választási lehetőség adatik az embereknek, és talán többen is találhatnak maguknak „ikreket”. Na, nyilvánvaló módon ezek a témák nem a kedvenc színt vagy a kedvenc mesét foglalják magukba, hisz a világon rengeteg szín van, és attól legalább egy millióval több mese. De a meséhez közel álló filmeket talán még inkább.

Akarom mondani, ha nem is kifejezetten a filmek azok, amelyek embereket kötnek össze, de a filmkategóriák, stílusok annál inkább, hisz köztudottan ezekből sincs túl sok. Ilyenek lehetnek a thrillerek, az akciófilmek, a vígjátékok, a kaland- vagy talán a romantikus filmek, amelyek csoportokba foglalják a nézőket.

Leginkább egy moziban, vagy egyes filmek alatt, a hozzászólásoknál figyelhetjük meg azokat az embereket, akik nagyon meglepő módon legalább egy dologban, a szívük egy részében ugyanahhoz vonzódnak, mint mi.

S annak érdekében, hogy találhassunk ilyen embereket, hoztam el a mai cikkemet, amelyben két teljesen különböző kategóriájú filmet mutatok be annak érdekében, hogy a napunk és a közösségünk is egyre színesebb legyen.

Ötéves jegyesség

Az Ötéves jegyesség című romantikus vígjáték főszereplői Tom, azaz Jason Segel és a választottja, Violet, azaz Emily Blunt. Az egész film tulajdonképpen az ő kettejük kapcsolatát taglalja: a romantikus megismerkedéstől, a kellemetlen veszekedéseken keresztül, egészen addig a végkifejletig, ami talán minden néző számára egy reális, valós részét mutatja meg a legtöbb párkapcsolatnak. Na de ne ugorjunk olyannyira előre.

Tom és Violet egy szilveszteri bulin ismerkedtek meg, amelynek témája az volt, hogy annak a karakternek kellett beöltözniük, amik leginkább szeretnének lenni. Violet Diana hercegnőnek, míg Tom egy nagy, rózsaszín nyuszinak öltözött, amely valamilyen szinten elénk is vetíti mindkét szereplő személyiségét.

A következő pillanatban már egy lánykérésen találjuk magunkat, természetesen e két szereplő között, amely nem zajlott le túl mesésen, de minden nehézség ellenére is a válasz bizony a boldogító „igen” volt.

A kérdés már csak az maradt: igen, de meddig kell ezért a közös boldogságért várni? Tudniillik, Violet húga már-már túl van az esküvőn, sőt, egy kislánya is született már, Tom pedig az egyedüli gyermeke a szüleinek, így mindkét részről bizony várakoznak a felek az esetleges esküvőre. Ettől függetlenül azonban ez még mindig várat magára.

Időközben Violet felvételt nyer álmai egyetemére, amellyel semmi gond nem lenne, ha nem lenne kénytelen otthagyni a várost, ahol él – és ezzel együtt talán Tomot is, a vőlegényét. Tom, aki egyébként egy tehetséges szakács, úgy dönt, hogy támogatja választottját ebben a döntésében, és elkíséri őt, ott hagyva munkáját, csupán azért, hogy barátnőjét boldognak lássa.

Megtörténik a költözés, és elkezdődik az egyetem is, amely hosszúsága ekkor még két év. Ám mivel Violet nagyon ügyesen beilleszkedik, és a vezető tanára is elismeri munkáját, kénytelen meghosszabbítani az időt, amelyet az új városban tölt.

Ezzel pusztán annyi a baj, hogy Tomnak nem sikerült beilleszkedni, és a család minden tagja sürgeti az esküvőt, hisz lassan három év telt el a lánykérés óta. Egyéb okok, és a fentebb említett köztük lévő különbségek miatt is úgy dönt, hogy külön folytatják útjukat.

De vajon visszatalálnak-e egymáshoz? És amennyiben igen – hogyan?

A végzet ereklyéi – Csontváros

A Csontváros elnevezésű akció–kaland–science és nem utolsósorban fantasy film talán képes minden nézőjével elhitetni, hogy bizony nemcsak az emberek világa az egyetlen létező, élőlényekkel teli világ.

A történet főszereplője az alig 15 éves Clary, aki egy átlagosnak tűnő napon egy gyilkosság szemtanúja lesz, mit sem sejtve arról, hogy ez az esemény gyökeresen megváltoztatja az egész életét.

A gyilkosságot követő reggelen Clary dühösen, ám ettől még inkább összezavarodottan hagyja el otthonát – és a kérdésekkel felcsigázott édesanyját, akihez többet nem térhet haza. Az anyját ugyanis még aznap elrabolják, Clary pedig egy új társat kap, Jace-t, aki felnyitja a szemét a másik világgal kapcsolatban.

Clary – és ezáltal a nézők is – megtudja, hogy az édesanyját elrabló figurák nem mások, mint démonok, akik az úgynevezett „kelyhet” keresték nála. Clary elindul megkeresni az eltűnt édesanyját, ezáltal pedig az árnyvadászokat életben tartó és erősítő kelyhet is.

Jace és két másik árnyvadász a segítségére lesz ebben, amelyre mondanom sem kell, hogy hatalmas szüksége van, hisz boszorkányok, más ördögi lények és régóta – de rosszul – ismert jó barátok csapdájába esik.

Az utazás végére megtalálják a kelyhet, és kiderül számára, hogy nemcsak az édesanyja, de ő maga is egy szupererővel bíró árnyvadász, akinek szembe kell szállnia a gonosz démonnal, Valentinóval.

Jace-szel közösen legyőzik Valentinót, aki összezavarja a szálakat a két fiatal között. Mi lesz végül Claryvel? Követi-e édesanyja veszélyes nyomdokait, vagy inkább elfelejt mindent, ami vele történt?

Pap Nikoleta,
Mihai Eminescu Főgimnázium,
11. H osztály