Tolnay Klári

Az ország egyik legemlékezetesebb színésznője, aki a magyar színművészet és általánosságban a magyar kultúra kiemelkedő alakja. Élete a boldogságok, sikerek, szomorúságok és kudarcok sokszínű egyvelege – mint mindannyiunké. Hogyan lett egy ilyen látszólag átlagos emberből az a díva, aki majdnem a 2000-es évet is megélte?

Tolnay Klári, eredeti nevén Rozália, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, kétszeres Kossuth-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész. 1914. július 17-én született Budapesten, de gyermekkorát Mohorán töltötte. Apja, Tolnay István, dunaszentgyörgyi földbirtokos volt, anyja Siess Eleonóra, és volt egy bátyja is, aki katonatiszt lett.

Már fiatal korában érdekelte az éneklés és a zene. Az elemi iskola befejezése után Mohoráról a nyíregyházi angolkisasszonyok zárdájába került, ahol kezdetben apácának készült. Két év után azonban Debrecenben folytatta tanulmányait, és felsőkereskedelmi iskolát végzett. Színészi karrierje nehezen indult, számos kudarc érte – leginkább tájszólása miatt. Végül Gaál Béla rendező figyelt fel rá, és az 1934-es Meseautó című filmben egy kedvezőbb szerepet kapott, amely elindította karrierjét.

Nevének igen kevesen tudják az eredetét, pedig a Meseautóhoz köthető. Gaál Béla úgy gondolta, hogy a Rózsi túlságosan is közönséges hangzású, általános név. Így, nagy fejtörés után Klárivá keresztelte. S milyen jól is tette! Így mindenki megjegyezte a nevét, és a sikere a sorsa lett.

Színpadi pályafutását a Vígszínházban kezdte, bár kezdetben nem kapott jelentős szerepeket. Két év után a Művész Színházból visszatért, és ekkor lett az intézmény első női társigazgatója Somló István és Benkő Gyula mellett. 1950-től haláláig a Madách Színház tagja volt, ahol négy évtizeden át játszott, hatalmas szerepekben – így egyfajta újabb karrieri fellángolása volt. De emellett folyamatosan szerepelt filmekben is, majd a szinkronizálás térhódításával hatalmas szinkronszínész lett, amit haláláig vitt magával.

Első férje Ráthonyi Ákos rendező volt, akivel 1936-ban házasodott össze, és 1940-ben megszületett lányuk. Második gyermekük sajnos meghalt. A II. világháború után férje emigrált, lányuk, Zsuzsanna pedig 1956-ban követte őt.

Ám a színésznő életét egy hatalmas titok is övezte. 1993-ban, a Lyukasóra című tévéműsorban vallott először Márai Sándorral folytatott kapcsolatáról, amely még az 1940–50-es években zajlott. Olyannyira titkos volt, hogy csak ekkor tárult fel a nyilvánosság előtt – bár Márai az Ismeretlen kínai költő műve mögé rejtőzött, amely valójában Tolnaynak szólt.

Részlet Márai titkos leveleiből: „Kedd. Ajánlanám a következőket: szerdán, ha nem lesz rossz az idő, 1 h-kor várom a híd budai kijáratánál. Ha esik, akkor a pesti oldalon várom, ugyanabban az időben, az Országház kávéház előtt. Ha szerda valamilyen okból nem jó, akkor pénteken várom, ugyanez időben, ugyanígy: jó időben Budán, esőben Pesten. – Mindenesetre várom szerdán, s ha nem jön, akkor pénteken. Jó lesz így? Kezit, lábát csókolom.”

Majd Darvas Iván színésszel kötött házasságot, de Darvas 1958-as börtönbüntetése alatt elváltak. Ezután egyedül élte életét egészen haláláig, amely 1998. október 27-én következett be, álmában. Mohorán pedig emlékmúzeumot alakítottak ki tiszteletére.

Tolnay Klári – ha nem is mindenki kedvence, de kétségtelenül sikeres volt. Ez világosan látszik számtalan művészi alakításából – legyen szó filmes, színpadi szerepeiről vagy éppen szinkronszínészi munkájáról. A magyar művészet egyik kiemelkedő alakjaként őrizzük emlékét.

Üveges István,
Ady Endre Elméleti Líceum,
9. A osztály