
A régi magyar filmipar gyöngyszemei XIV.
Kísértés
Biztos vagyok benne, hogy a legtöbb ember, ha nem az összes, már utált valakit úgy, ahogy csak egyszer lehet egy életben. Sokan még bosszút is állnának rajta, még akkor is, ha azzal saját maguknak ártanának. Most egy igazán mély, erről az érzésről szóló filmet szeretnék bemutatni kedves olvasóimnak.
A Kísértés című filmet Farkas Zoltán rendezte, és 1942-ben mutatták be. Főszereplők: Bulla Elma, Karády Katalin, Nagy István és Halmay Tibor. Ez egy izgalmas dráma, mely ugyan tartalmaz némi reményt is, de a szereplők gyötrelmei és szenvedései igazán próbára teszik a nézőt.
Horváth Cecil sikeres titkár, aki kiváló üzleti érzékkel rendelkezik, így a legbizalmasabb személy a munkahelyén. Ám öccsét, Rudit – akit ő nevelt fel, és akire már szinte gyermekeként tekint – bíróság elé állítják két másik barátjával együtt. Ez különösen fájdalmas Cecilnek, hiszen, ahogy ő maga is bevallja, rajta kívül senkije sincs.
Rudi és barátai egy bankot próbáltak meg kirabolni, amibe Rudit is belerángatták. Az öccs szerint a barátainál lévő pisztoly nem volt megtöltve, legalábbis ezt vallotta. Bár mindent megpróbálnak – akár az ügyvéd segítségével is –, hogy enyhítsék a büntetést, nem járnak sikerrel. S ugyan Rudi nem kap annyi évet, mint a gyilkos barátai, a négy év így is óriási teher Cecil számára. Bosszút esküszik, de nem gyilkosságot, hanem valami annál rosszabbat.

Dr. Kétzy Péter igazán engedetlen bíró, mindig szigorúan a törvénykönyv szerint ítélkezik. Soha nem fogad el fellebbezést, és soha nem változtatja meg döntéseit. Ő ítélte el Rudit is. Cecil szinte tehetetlen, próbálja levelekkel elcsábítani, hívásokkal elárasztani, de mindhiába, hiszen túl közel sem kerülhet hozzá, még a nevét sem ismerheti meg. Másfél évig nem tesz semmit, hagyja, hogy a bánat mardossa.
Az igazgató egyszer egy különleges üggyel bízza meg, mert tudják, hogy Cecil bárkit rá tud venni bármire. Egy holland üzletembert kell elcsábítania, aki hamarosan érkezik, majd teljesen meggyőznie arról, hogy érdemes befektetnie Budapesten. Ám ki gondolná, hogy a szállodában, ahová a holland is érkezik, ott van Péter a feleségével, Máriával és gyermekükkel. Ők, ellentétben Cecillel, vakációzni és pihenni jöttek oda.

Így két tűz közé kerül. Először elcsábítja a fiatal bírót, többször találkoznak, de az utálat nem szűnik meg, mégis megszereti, és már nincs egyedül. Közben Péter rádöbben, hogy amit egész életében keresett, azt, hogy hol kezdődik a bűn, amit az elítélteknél kutatott, azt valójában vele történt meg: amikor elhallgatta a felesége elől a nő ügyét. Eközben a holland üzletember is udvarol neki, és a titkára is, bár ők háttérbe szorulnak.
Elhívja egy este a fiatal bírót a szobájába, éjfélkor, amikor már mindenki alszik. Ott mégis szembesülnie kell valamivel a nőnek — de vajon mivel? Mi lesz ennek az egész kapcsolatnak a vége? Meggondolja magát, és nem áll bosszút, vagy teljesen tönkreteszi Pétert? Ezt ráhagyom az olvasóra.

Összességében, személyes véleményem szerint a Kísértés igazi műalkotás. Egy lélekbe nyúló vallomás a szenvedés és a düh tükrében, amelyben, amint elmúlik az elégedettség, betör a csalódás. Minden kedves olvasónak ajánlom ezt a csodás filmet!
Üveges István,
Ady Endre Elméleti Líceum,
9. A osztály
