Mi rejtőzik a maszk mögött?

Bár néha nehéz bevallani, minden ember visel egyfajta maszkot. A maszk alatt pedig olyan rejtett félelmek, nehézségek, megpróbáltatások állnak, melyek nem szeretnénk, hogy a felszínre kerüljenek. Mindenki azt szeretné mutatni a külvilág felé, hogy mennyire tökéletes életet él, és hogy meg van elégedve önmagával. A legtöbb esetben viszont ez közel sem áll a valósághoz. Ez pedig teljes mértékben rendben van. Nem lehet körülöttünk minden tökéletes, de ezt nem mindenki látja be. Inkább egy maszk mögé rejtőzik. De mégis miért?

A maszk egy biztonságérzetet jelent a legtöbb ember számára, hisz könnyedén el tudja játszani azt, hogy milyen zökkenőmentes élete van, tele vidámsággal és nevetéssel, problémák nélkül. Ami viszont a maszk mögött rejtőzik, sokkal lényegesebb. Általában azokat a dolgokat titkoljuk el a külvilág elől, melyek nehézségeket okoznak számunkra, melyek gyengévé változtatnak minket, és mély sebeket hagytak bennünk. Valódi érzések, szorongások, félelmek vannak elrejtve a maszk mögött. A legtöbb esetben pedig a valódi énünket rejtegetjük.

Sajnos mindenki életében vannak olyan események, melyekre nem szívesen gondol vissza. Legyen szó akár egy fájdalmas szakításról, munkahelyi kudarcról, gyermekkori traumáról, vagy egy barátság megszakításáról. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy eltitkoljuk valódi érzéseinket. Hisz nem akarjuk azt mutatni mások felé, hogy valójában mennyire gyengék, csüggedtek, elkeseredettek vagyunk. Ez viszont teljesen normális, ugyanis bizonyos dolgok mély sebeket hagynak bennünk. Ezeket a sebeket nehéz begyógyítani. Rengeteg idő szükséges ahhoz, hogy újra azt érezzük, minden rendben van velünk. Azonban az idő képes begyógyítani a fájó sebeket is, csak türelmesnek kell lennünk.

Egyes emberek nehezebben fejezik ki érzéseiket, mert nem akarják, hogy mások gyengének gondolják őket. Inkább úgy döntenek, hogy magukba fordulnak, és nem mesélik el a legközelebbi barátaiknak, családtagjaiknak sem azt, hogy min mennek keresztül. Persze mindannyian mások vagyunk, és más módon közelítünk bizonyos dolgokhoz. Néhányan csendben szenvedünk, és azt várjuk, hogy újra minden jó legyen. Ez viszont rengeteg fájdalommal és megpróbáltatással jár. Nem igazán szeretjük kimutatni azt, hogy mennyire sebezhetőek vagyunk, sőt, talán még önmagunk előtt is eltitkoljuk ezt. A magas elvárások, a megfelelési kényszer pedig még inkább megnehezítik helyzetünket.

A legtöbb ember egy mosoly mögé bújik el, hisz ha ránézünk egy mosolygós emberre, egyből azt gondoljuk, mennyire boldog és minden rendben van az életében. Könnyen meg tudjuk téveszteni így a körülöttünk lévőket. A mosoly egy tökéletes álca arra, hogy elrejtsük szenvedéseinket. Hiába érezzük úgy, hogy lelkileg a padlón vagyunk, nem akarjuk kimutatni azt, hogy mit is érzünk. Sokkal könnyebb egy széles mosolyt erőltetnünk arcunkra, mint elmélyednünk személyes problémáinkban. A mosoly mögött pedig olyan dolgok rejtőznek, melyekről csak mi tudunk. Olyan fájdalmak, melyeket minden egyes nap magunkkal hordozunk. Olyan szavak, melyek megállás nélkül ismétlődnek bennünk. Ezek viszont valódi énünket képezik, mely végtelenül erős, és képes bármilyen fájdalmat kibírni. Erre büszkének kell lennünk.

Nem mindenki viseli ezt a bizonyos álarcot. Van, akinek már olyan mélyen beépült a viselkedésébe, hogy elfelejtette, mi is van alatta. A maszk nemcsak a külvilág felé válik rutinná, hanem saját magunk felé is, mert elhisszük, hogy tényleg azok vagyunk, akit mutatunk. Elfelejtük, hogy mit is érzünk valójában, és azt, hogy min megyünk keresztül, mert csak a tökéletesség lebeg a szemünk előtt, amit másoknak is mutatunk. Ilyenkor a legnagyobb kihívás az, hogy újra szembenézzünk önmagunkkal.

Lehet, hogy ez a maszk védelmet biztosít számunkra, de talán sokkal felszabadítóbb lenne, ha néha letennénk, és megmutatnánk valódi önmagunkat.

Kiemelt fotó forrása: https://graphology-world.com/face-behind-the-mask/

Balázs Beáta,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar-Angol nyelv és irodalom szak,
I. év