Laura Steven: Our Infinite Fates – Végtelen sorsunk
Könyvajánló Biankától
Végtelen – egy kimerített szó, amelyet könnyedén ejtünk ki, miközben pontosan tudjuk: csupán ámítás. Hiszen mindennek, ami elkezdődik, egyszer véget is kell érnie. De vajon mi történne, ha ez megváltozna? Ha az életünk és az időnk valóban egy végtelen folyamattá válna?
Erre a kérdésre keresi a választ a nemrégiben megjelent Végtelen sorsunk című regény, amelyben két főszereplőnk ezernyi életen vezet minket végig, bemutatja a kihívásokat, a veszteségeket, a gyászt, és egy olyan szerelmet, amely talán tényleg végtelennek mondható.
A történet Evelynnel veszi kezdetét, aki ezer életen át újra és újra átélte a születést és a halált, ám minden életében volt egy közös pont: mindig meghalt a tizennyolcadik születésnapján. Épp ezért elhatározza, hogy véget vet ennek a végtelen körforgásnak, és felkutatja a saját gyilkosát – azt, aki minden életében végzett vele. Csakhogy jól tudja: az ellensége egyben a szerelme is. A gond az, hogy Arden minden életben más alakot ölt – hol férfi, hol nő, hol pedig olyasvalaki, akire sosem gondolnánk. Egy azonban mindig biztos: a sors újra és újra összehozza őket, és a vég mindig tragédia.
A cselekmény ott indul, hogy Evelyn nagy kockázatot vállal. Ebben az életében nem csupán önmagát akarja megmenteni a halál karmától, hanem szeretett húgát is, aki súlyos betegség miatt kórházban tölti idejét. Evelynnek vészesen fogy az ideje, hisz közeledik a tizennyolcadik születésnapja – a nap, amikor mindig meghal – és egyben a húga életmentő műtétjének időpontja. Ám már nem biztos, hogy ott tud majd lenni mellette, és talán éppen az ő hiánya vezethet a húga halálához is.
A történet egyik legizgalmasabb sajátossága, hogy nem egyetlen idővonalon játszódik. Evelyn előző életei szépen, lassan, darabonként bontakoznak ki előttünk, miközben a jelenben is egyre feszültebbé válik a helyzet. Minden korszak egy újabb részletet ad hozzá a nagy rejtélyhez. Egyik pillanatban a középkori Angliában járunk, a következőben pedig a ’80-as évek Szovjetuniójában. A múlt és a jelen folyamatosan összefonódik, miközben mélyebben megismerhetjük a szereplők érzelmeit, gondolatait, és azt, hogy döntéseiket mi motiválta.
A könyv lenyűgöző módon mutatja be, hogyan alkalmazkodtak a főszereplők az adott korhoz, hogyan találtak újra és újra egymásra – egészen a következő búcsúig. Hiszen egyik érdekessége, hogy a szereplők minden életben mások: eltérő sors, eltérő test, eltérő nem – semmi sem állandó, csak az érzés, ami összeköti őket. Ez a regény gyönyörűen érzékelteti, hogy a szerelem nem ismer határokat, és nem a testhez kötődik, hanem a lélekhez.
A történet előrehaladtával pedig egyre többet tudunk meg Ardenről, a misztikus és ellentmondásos karakterről, aki a történet elején könnyen tűnhet ellenszenvesnek, talán a gonosznak is. De ahogy a részletek a helyükre kerülnek, világossá válik: ebben a végtelen életben semmi sem fekete-fehér.
Az Our Ifinite Fates egy alaposan felépített világot tár elénk, amely jóval túlmutat a romantikus vágyódáson. Megmutatja, mi minden történhet ezer év alatt, mennyi érzelem, fájdalom és boldogság szabadulhatott fel egyetlen kapcsolatban. Megannyi kérdést vet fel, és számtalan árnyalatát tárja fel a szerelemnek.
Ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik egy kis kikapcsolódásra vágynak, de közben szeretnének elmerülni egy megható, romantikus és rejtélyekkel teli szerelmi történetben!
Bántó Bianka,
Partium Keresztény Egyetem, Magyar nyelv és irodalom szak,
I. év