Boreout – Miért nem jó folyamatosan unatkozni?
Gyakran veszem észre magamon, hogy unatkozom – ez az érzés azonban számomra egyáltalán nem kellemes. Olyan típusú ember vagyok, aki nehezen viseli a tétlenséget; az üresjáratok helyett inkább a produktivitást keresem. Szeretem érezni, hogy haladok, fejlődök, létrehozok valamit. Éppen ezért hajlamos vagyok inkább a burnout – vagyis a kiégés – veszélyének kitenni magam: túlterhelem magam feladatokkal, állandóan hajtom a teljesítményt, és nem mindig hagyok elég időt a pihenésre.
De mi a helyzet azokkal, akik nem a túlterheltségben, hanem éppen annak ellenkezőjében szenvednek? Akik nap mint nap az unalomba ragadva töltik az idejüket, mert nincs elég kihívás, inspiráció vagy értelmes feladat a munkájukban? Ők azok, akik a boreout jelenségét tapasztalják meg: a krónikus unalom, alulterheltség és érdektelenség állapotát, ami legalább annyira káros lehet, mint a kiégés. Ez különösen akkor jelentkezik, ha valaki olyan munkahelyi környezetben van, ahol hiányzik a motiváció, a visszajelzés, az előrelépési lehetőség – vagy egyszerűen csak nem érzik, hogy amit csinálnak, annak valódi értelme lenne.
Mit is jelent maga a fogalom?
A boreout (magyarul: unalom-szindróma) egy olyan munkahelyi pszichés állapot, amelyet tartós unalom, alulterheltség és motivációhiány jellemez. Ellentétben a burnout-tal – amely a túlterheltség, a folyamatos stressz és kimerültség következménye –, a boreout azoknál jelentkezik, akiknek a munkája túl kevés kihívást, fejlődési lehetőséget vagy értelmet kínál.
A fogalom a 2022-ben terjedt el, amely arra a jelenségre utal, amikor valaki mentálisan és érzelmileg kimerül, nem a túl sok, hanem a túl kevés feladattól. Ez különösen azoknál fordul elő, akik értelmes, inspiráló munkára vágynak, de nap mint nap rutinszerű, alulértékelt vagy haszontalannak érzett feladatokat végeznek.
Míg a burnout a túl sok, addig a boreout a túl kevés miatt jelentkezik – a két állapot azonban közös pontban találkozik: hosszú távon egyaránt mentális és fizikai kimerüléshez vezethet. Éppen ezért legalább olyan fontos, hogy az alulmotivált emberekre is odafigyeljünk, mint azokra, akik túlhajszolják magukat. A munka minősége, a közeg támogató, valamint a feladataink jelentéssel való megtöltése mind kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogyan érezzük magunkat a mindennapokban.
Hogyan jelentkezik a boreout?
- Tartós unalom: A mindennapok monotonná és céltalanná válnak. A feladatok ismétlődőek, kihívástól mentesek, és sem intellektuálisan, sem kreatívan nem hoznak kielégülést. A munka már nem inspirál, csak időt tölt ki.
- Alulterheltség: Az érintett úgy érzi, képességeit nem használják ki, kapacitása kihasználatlan marad. Gyakran előfordul, hogy mesterségesen próbálja „kitölteni” a munkaidőt, vagy eltitkolja, hogy valójában nincs elegendő feladata.
- Motivációvesztés: A kezdeti lelkesedés fokozatosan elhalványul. A munkával kapcsolatos érdeklődés csökken, a célok homályossá válnak, és az illető már nem lát benne fejlődési lehetőséget vagy értelmet.
- Szégyenérzet és bűntudat: Mivel a társadalomban gyakran a túlterheltség számít elismerésre méltónak, sokan szégyellik bevallani, hogy unatkoznak vagy alul vannak foglalkoztatva. Ez a belső ellentmondás további szorongáshoz vezethet.
- Pszichés és fizikai tünetek: A tartós boreout mentálisan és fizikailag is megterhelő lehet. Jelentkezhet állandó fáradtság, levertség, koncentrációs zavarok, alvásproblémák, sőt hosszabb távon akár depresszív tünetek is.
- Elidegenedés a munkától: Az egyén úgy érzi, hogy a munkája értelmetlen, nem tükrözi személyes értékeit, és nem járul hozzá sem a saját céljaihoz, sem a szervezet nagyobb küldetéséhez. Ez a belső elszakadás tovább mélyíti az elégedetlenség érzését.
Ti hallottatok már erről a jelenségről? A következő részben arról ejtek szót, hogy milyen lépéseket tehettek a boreout ellen, és hogyan lehet kilábalni ebből az állapotból.
Szövegforrás:
https://www.instagram.com/p/DL38Te4oRd4/?img_index=1 (pszichodiák instagram-oldal)
Kiemelt fotó: Shutterstock
Csillag Viktória,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar-Angol nyelv és irodalom szak,
II. év