isti

A régi magyar filmipar gyöngyszemei XI.

Dunaparti randevú

Mit ne ígérnénk meg szeretőnknek csak azért, hogy együtt lehessünk? Még a világot is meghódítanánk értük, lehoznánk a csillagokat az égről, megtennénk minden elképzelhetőt — és persze elképzelhetetlent is. A következő film pontosan ilyen történet: egy szerelmes pár, akik minden áron együtt akarnak lenni.

A Dunaparti randevú című romantikus vígjátékot Székely István rendezte, és 1936-ban mutatták be. Főszerepben: Perczel Zita, Ráday György és Csortos Gyula. A film játékideje igazán rövid, mindössze 1 óra.

Bodó István egy fiatal, sikeres író, ám eddig még nem sikerült publikálnia, de hamarosan megjelenik az első könyve: Dunaparti randevú. Emellett találkozgat Tamássy Erzsivel, ám csak titokban. Erzsi Tamássy úr, egy gazdag üzletember fiatal lánya. Az apja ellenzi kapcsolatukat, mert bevallása szerint csakis egy sikeres üzletemberhez mehet hozzá, nem pedig egy ilyen „holmi” íróhoz.

Mikor egyszer találkoznak, szintén titokban, egy kis cukrászdában vagy valami hasonló helyen, a lány apja elküld egy embert, hogy kövesse őket. Otthon pedig kisebb veszekedés alakul ki köztük ugyanerről a témáról. Bodó bizonygatja az apának, hogy sikeres író, de végül egyezséget kötnek: ha Bodó könyve siker lesz és sok példányban elkél, akkor nincs kifogása a kapcsolatuk ellen, de ha nem, akkor egy általa választott üzletemberhez kell Erzsinek hozzámennie, akit ő választ ki neki.

Egészen jól kel a könyv az embereknek, így sok példányt adnak el belőle, jó kritikák is érkeznek, minden pompás. Bodó már tudja, hogy csak pár nap vagy hét, és már Erzsi karjaiban lesz. Ám Tamássy sem ül ölbe tett kézzel: lefizeti a könyvkiadót, hogy ne legyen sikeres a könyv, majd a kiadó a példányokat porosodni rakja a pincébe. Bodó azonban sejti, hogy valami nincs rendben, amikor értesül róla, hogy a dolgok nem mennek jól — pedig a könyv sikeresen indult, de már nem az.

Ám mit is tehetne? Ő is az aljassághoz fordul. Szalaival, a könyvügynökével gazdag földbirtokos feleséget keres, de csakis olyanokat, akik lelkileg hasonlítanak a Dunaparti randevú című könyv Szabó Éva karakteréhez. Így hamarosan egy csomó nő kezdi el megvásárolni a könyvet, ami minden kirakatba kikerül, és a könyv – ahogy Szalai fogalmaz – 18 000 példányban kel el.

Viszont Erzsi erről nem tudhatott, és még mindig veszteségként éli meg, hiszen apja elküldte Nádasdra, hogy véletlenül se tudjon meg semmit. Vajon az ifjú szerelmeseknek sikerül-e újra összejönni és kifogni Tamássy úr próbálkozásain? Ezt az olvasó megtudhatja a filmből.

A film betétdala, amely azonos a film címével, a Dunaparti randevú, nem lett igazán nagy siker, ám egészen kifejező — olyan, mintha mi is egy hosszú nap után egy Dunaparti randevúra vágynánk.

Összességében egy egészen komfortos és vicces romantikus vígjáték, így mindenkinek ajánlani tudom, főleg, mert elég rövid.

Üveges István,
Ady Endre Elméleti Líceum,
9. A osztály