Román nyelv és irodalom képességvizsga 2025

Lezajlott a VIII. osztályt végző diákok számára az országos szintű képességvizsga. Román nyelv és irodalomból már több éve különböző vizsgatételt kapnak a magyar tagozatos diákok, illetve a román tagozatosok és a többi nemzeti kisebbség diákjai. A következőkben a magyar tagozatos vizsgatételt fogom bemutatni román nyelv és irodalomból, és megfogalmazni ezzel kapcsolatban az észrevételeimet, megjegyzéseimet és személyes véleményemet.

Államnyelvből idén június 23-án szervezték meg a nyolcadikosok képességvizsgáját. Minden feladat kidolgozása kötelező volt, s a vizsgázóknak két óra állt a rendelkezésükre. Hivatalból 10 pont járt a vizsgán való megjelenésért, az I. tétel 70 pontot, s a II. tétel pedig csak 20 pontot ért. Tehát kijelenthetjük, hogy az I-es tétel sokkal több pontot ért, mint a II-es.

Az I. tétel két szöveggel indított, amit a vizsgázóknak el kellett olvasniuk, s ezt követően pedig ezekhez kapcsolódó feladatokat kellett megoldaniuk. Mindkét szöveg témája erőteljesen a sport világához kapcsolódott. Az 1-es szöveg egy tudományos leírás, bemutatás volt, míg a 2-es egy irodalmi alkotás egy részlete. Olyan típusfeladatok kerültek elő, mint például a helyes válasz bekarikázása, igaz-hamis, érvelés, összehasonlítás, saját szavakkal történő bemutatás. Ezek mind olyan feladatok voltak, amelyek az életre nevelik a diákokat és a kompetenciáikat tesztelik, fejlesztik. A nagybetűs életben is számtalanszor kell eldöntenünk egy állításról, egy hírről, hogy igaz-e, vagy sem, csak ott már nagyobb mértékű információtömeg zúdúl ránk. Felnőttként is nagyon sokszor kell összehasonlítanunk, például különböző árajánlatokat, állásajánlatokat, érvelnünk, megvédenünk a saját álláspontunkat, vagy akár bemutatnunk valamit a saját szavainkkal. Az I-es tétel B pontjánál már teljes mértékben nyelvtani feladatokkal találták szemben magukat a nyolcadikos vizsgázók. Egyetlen feladat sem kért számon elméleti tudást, hanem mind alkalmazott tudást igényelt, s olyan nyelvtani tudományterületek jelentek meg a feladatokban, mint például jelentéstan, hangtan, pragmatika, szófajtan, alaktan és mondattan. A nyelvtani feladatok is nagyon jól ötvözték a valós életet, vagyis a gyakorlatot az elméleti szintű tananyaggal. Például az egyik feladat az volt, hogy a vizsgázók írjanak olyan mondatokat, amelyeket egy sportolónak mondanának, előre meghatározott névmásokat alkalmazván.

A II. tétel esetében mindkét feladat szabadon, a diák által megfogalmazott szöveg kellett legyen. A diákoknak egy kulturális értéket kellett felismerniük, s ez a feladat az általános műveltségüket mérte, mivelhogy a vizsgatételben szereplő szöveg mellett más aspektusokat is be kellett vonniuk a válaszaikba, olyanokat, mint például irodalom, festészet, néphagyomány. Az utolsó feladat a gyermeki képzelőerőt és kreativitást helyezte előtérbe: a vizsgázóknak egy fogalmazást kellett megalkotniuk. Egy olyan eseményt kellett elképzelniük és leírniuk, amin a 2-es számú szöveg főszereplője keresztülmehet egy edzés közben a stadionban.

A vizsgatétel feladatai nagyszerűen tükrözték a vizsgaprogramot, amelyikben szinte sehol sem szerepelnek elméleti ismeretek. A témákat a program az általános és a tantárgyra specifikus kompetenciákba ágyazza bele. A vizsga tartalmai négy nagy doménium köré szerveződnek: irodalom, szerkesztés, vagyis szövegalkotás, nyelvtani tartalmak és interkulturális elemek. Ezek közül mindegyik megjelent a feladatokban, amelyek gondolkodásra késztették a vizsgázókat.

A régebbi korok pedagógiai szemlélete inkább az elméleti tudásra helyezte a hangsúlyt, s azt a tanulót értékelték, aki minél jobban és pontosabban fel tudta idézni a tananyagot. Ezzel szemben a XXI. századi pedagógiai irányzatok az elméleti tudást ötvözik az alkalmazott tudással, a kompetenciák fejlesztésére helyezvén a hangsúlyt.

Úgy gondolom, hogy az iskola feladata nem az, hogy konkrét tényeket tanítson meg a diákok számára, hanem fejlessze a gondolkodásukat, a kompetenciáikat, illetve egy összefüggő világképet nyújtson a számukra. A XXI. századi iskola feladata, hogy értelmezési szempontokat nyújtson a diákok számára a világ jobb és hatékonyabb megértése céljából. Ez a vizsgatétel azért is egy nagyon valid feladatsor, mert a szövegértésre helyezi a hangsúlyt, vagyis egy olyan alapkompetenciára, amire az egyénnek élete végéig szüksége lesz, attól függetlenül, hogy milyen szakmát választ magának.

Az életben mindennek megvan a maga előnye és hátránya. A nyolcadikosok képességvizsgája kirekesztő jellegű, hiszen ha egy diáknak nem sikerül olyan vizsgaátlagot elérnie, ami szükséges ahhoz, hogy azon a szakon és iskolában folytathassa tanulmányait, ahol szeretne, akkor kirekesztődik, és az álmai nem válhatnak valóra. Így viszont már nem érvényesül az esélyegyenlőség. Ugyanakkor vannak, akik azt hangsúlyozzák, hogy ebben a korban már rangsorolni kell a diákokat, és erre a legjobb módszer az írásbeli vizsga. A gyerekeknek azt is meg kell tanulniuk, hogy tetteiknek következményei vannak. Például ha nem készülsz fel eléggé a vizsgára, nem ott fogsz továbbtanulni, ahol szeretnél.

Személy szerint úgy gondolom, hogy ebben a korban mindenképpen meg kell tanítani a diákokat arra, hogy vannak kötelességeik, és hogy a tetteiknek következménye van. Ugyanakkor vannak olyan elemei a tanügyi rendszernek, amelyekkel nem értek egyet, mint például a túl magas óraszám vagy a túl sok házi feladat.

Mindig is azt vallottam, hogy a kevesebb néha több. Éppen ezért támogatom, hogy a diákok ismerkedjenek meg minden tudományterülettel, de az ne legyen megterhelő számukra. Fontos, hogy mindig legyen idő arra, hogy az adott tantárgyat mélyen és alaposan elsajátítsák.

A képességvizsga beosztása viszont nagyon jó, hiszen minden vizsga után a nyolcadikos diákok pihenhetnek egy napot, és még a nemzeti kisebbségek anyanyelvi vizsgája előtt is van egy szabadnap. Ez nagy pozitívum a képességvizsga rendszerében.

Kiemelt fotó: Pixabay

Erni-Szakács Szilárd