Avagy miért nem kötelező „beach body-val” rendelkezni?

Ahogy beköszönt a nyár, úgy kezd el felerősödni egy jól ismert, visszatérő jelenség: a „beach body” nyomása. Edzéstervek, diétareklámok, a „hogyan hozd formába magad nyárra olcsón, kevés idő alatt” típusú cikkek és reklámok lepik el az online teret. Mintha a napsütéssel együtt kötelező lenne levetkőzni minden testi bizonytalanságot, mintha a nyár megérkezésével együtt el kellene rejtenünk mindent és csak a tökéletességre kellene koncentrálnunk.

De ki döntötte el, hogy csak bizonyos testeknek van helye a strandon?

A beach body kultúrája évtizedek óta épül és egy mindig visszatérő jelenség a nyár beköszöntével. Főként reklámokon, címlapokon, közösségi médiában találkozunk vele. A probléma nem magával a jelenséggel van, hanem leginkább az üzenettel, amit hordoz: ha nem nézel ki úgy, mint egy retusált képen szereplő modell, nem érezheted magad jól a bőrödben, és eszedbe ne jusson ilyen kinézettel strandra menni. Ez a gondolat azonban nemcsak hamis, hanem egy nagyon veszélyes kijelentés is, főként a fiatal, tinilányokra nézve, akik még hajlamosak mindent elhinni, amit az interneten hallanak a legnagyobb és leghíresebb influencerektől.

A valóság azonban az, hogy minden test strandtest. Nincs kivétel. Nincs ideális forma, csak bizonyos ideálok, amiket elhitettek velünk. És ezek az elvárások gyakran nem törődnek sem az egészséggel, sem az esetleges genetikával, ami igenis számít olykor, sőt még arra sincsenek figyelemmel, hogy az ember éppen milyen életszakaszban van. Mondhatjuk azt reggeltől estig, elhitethetjük magunkkal, hogy a testünk a templomunk, azonban egy magánéletben történő tragédia vagy bármi olyan, ami fájdalmat okoz nekünk, nem fog csak úgy beach body-t varázsolni. És nincs is szükség erre. Hiszen a jólétünk nem látvány, hanem állapot.

Nyáron a legegyszerűbb összehasonlítani magunkat másokkal. Mindenhol csak a tökéletes kinézetű fürdőruhás képek jönnek velünk szembe, mindenki rövidnadrágban járkál, mindenhol csak a nagyon boldog és nagyon tökéletes nyaralós képek bukkannak fel. Mind mutatnak valamit a felszínről, ami a legtöbb esetben nem is valós, csak egy beállított és agyonfilterezett Insta-kép, azonban mi elhisszük, hiszen nekik biztos nem lehet olyan rossz, mint nekünk. Mind próbálunk megfelelni egy elvárásnak, miközben talán fáradtak, kimerültek és önbizalomhiányosak is vagyunk. Az összehasonlítással pedig saját magunk ellen dolgozunk.

Épp ezért fontos újradefiniálni, mit is jelent számunkra nyár. Nem egy kihívást, amit túl kell élni, nem egy versenyt a „legjobb forma” címért, hanem egy lehetőséget, hogy szabadabban élhessünk és mozoghassunk egy olyan testben, amelyben jól érezzük magunkat. Lehet nem tökéletes, de legalább a miénk.

Kiemelt fotó: Valery | Adobe Stock

Beiland Patrícia,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar nyelv és irodalom szak,
I. év