Fjodor Dosztojevszkij: Fehér éjszakák
Könyvajánló Anditól
Rengeteg műfajban léteznek könyvek – mindenki a saját ízlése szerint válogat, hogy milyen műfaj tetszik neki a legjobban. Biztosan sokan hallottak már az orosz irodalomról: van, akinek tetszik, van, aki elunja magát olvasás közben.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij Fehér éjszakák című könyve egy olyan mű, amivel érdemes belevágni az orosz irodalom olvasásába. A könyv 1848-ban került kiadásra, és egy egyoldalú szerelmi történetet mesél el – pontosabban négy éjszakán keresztül. Ezeket nevezi a szerző „fehér éjszakáknak”.
A történet narrátora egy fiatal férfi, akinek gondolatait olvasva megtudhatjuk, hogy rendkívül egyedül van: szinte mindenkit ismer a városban, mert magányában az embereket figyeli, viszont úgy igazán senkit sem ismer. Az első éjszakán meglát egy nőt a hídnál… vonzódni kezd hozzá, és beszélgetni kezdenek, majd egyre több mindent fedeznek fel egymásról a négy fehér éjszaka alatt. Többek között azt is, hogy mennyire hasonló az életük – a magány köti őket össze, mégis nagyon más, ahogyan azt megélik.
Nasztyenka, a nő, még mindig hűen várja azt a férfit, aki megígérte neki, hogy feleségül veszi. Folyamatosan róla beszél, a főszereplő pedig próbál neki mindenben segíteni, amiben csak tud. A fehér éjszakák alatt beleszeret a nőbe – végre talált valakit, aki megérti a magányát, és aki miatt nem minden szürke az életében.
A történet azonban szomorú véget ér a negyedik éjszaka után. Várható volt, hogy a szerelmet, ami köztük van, mindketten máshogy élik meg. A negyedik éjszaka után a főszereplő élete még az eddiginél is szürkébb és üresebb lesz… de hogy pontosan mi történik, azt csak akkor tudod meg, ha elolvasod a könyvet.
A Fehér éjszakák egy szomorú és magányos sorsot mutat be, tele filozofálással és érzelmekkel. Mindenképpen ajánlom – főleg azoknak, akik bele szeretnének kóstolni az orosz irodalomba. A könyv ráadásul elég rövid, akár egy nap alatt is elolvasható.
Jó olvasást kívánok azoknak, akiket esetleg érdekel a könyv, és szeretnének betekinteni a régi orosz világba!
Vad Andrea,
Mihai Eminescu Főgimnázium,
10. J osztály