Fontos különbségek, amikről az emberek nem beszélnek

„Szedd össze magad.” „Miért kell ilyen lustának lenned?” „Másnak is nehéz, mégsem rinyál.”

Ismerősek ezek a mondatok? Talán már te is megkaptad ezt néhányszor életedben. Sőt, még az is lehet, hogy a te szádat is hagyták el ilyen és ehhez hasonló mondatok. Talán éppen a tükörben állva hangzottak el ezek, ahol csak hangosan gondolkodtál. A probléma nem is feltétlen itt kezdődik, hanem ott, hogy ezek a mondatok a legtöbb esetben oda nem illő szituációkban hangzanak el, nem pedig akkor, mikor tényleges lustaságról van szó. Ugyanis az emberek hajlamosak összekeverni a lustaságot és a kimerültséget. Túl sokszor.

A lustaság azt jelenti, hogy valaki egészen egyszerűen nem akar megcsinálni valamit, amihez éppenséggel nagyon is lenne energiája, azonban inkább a pihenést és a szórakozást választja a produktivitás helyett. A kimerültség ezzel szemben az az állapot, amelyben már nem tudsz sehogy sem teljesíteni, hiszen nem maradt lelki erőd, és egyszerűen képtelen vagy koncentrálni. Ezt röpke idő alatt nagyon is helyre lehet hozni pihenéssel, különösen akkor, ha időben felfigyelünk ennek a jeleire, és nem hagyjuk, hogy mély nyomást gyakoroljon ránk vagy az életünkre, azonban a lustasággal nehéz megküzdeni. Már csak azért is, mert a lusta ember nem tesz semmit a fejlődése érdekében, így neki ez az állapot a normális. Ezért akar ebben az állapotban maradni, hisz észre sem veszi, hogy ez bármilyen szintre rossz lenne számára.

Mégis, a mai világban sokszor egybemosódik ez a két nagyon is különböző fogalom. Valójában a mai teljesítményalapú társadalom nem nagyon tud mit kezdeni a fáradtsággal és a kimerültséggel, éppen ezért hihetetlen az emberek számára, ha azt hallják, hogy valaki annyira kimerült, hogy felállni és lélegezni sincs ereje. Ezt általában le szokták rendezni annyival, hogy az illető hisztis, havibajos vagy csak szakított vele a párja. Mert a mai világban csak azt képesek jutalmazni, aki bírja a hajtást, aki sosem elég fáradt nemet mondani, és aki bármit megcsinál, amit csak kérnek tőle. Aki pedig kimerül, lelassul, azt egyszerűen elkönyvelik az emberek lustának. Mert mi más lehetne egy ember problémája? Ha nem teljesít, lusta. Ha nem hozza ki magából a maximumot, lusta. Ha pihen, lusta.

Sokan nem is tudják, de a kimerültség mögött rengeteg mély és komoly dolog állhat: alvászavar, mentális problémák, szorongás, túlterheltség, vagy egyszerűen csak túl sok egymásra halmozódó elvárás, amellyel nap mint nap szembe kell néznünk emberekként. Ezeket a problémákat pedig nem szabad félvállról venni, hiszen hosszútávon komolyabbra is fordulhatnak. Nem oldódnak meg annyitól, hogy „dolgozz keményebben”, vagy „légy produktívabb”.

A legnagyobb probléma az, hogy sokan maguk sem ismerik fel a különbséget, míg kiégést nem tapasztalnak magukon. Ha már napok, hetek óta semmihez sincs energiád, tudat alatt elraktározod magadban, hogy milyen lusta lettél, mindeközben azonban folyamatosan hanyagolod a feladataidat, és a legalapvetőbb dolgokat sem vagy képes elvégezni. Ostorozod magad, azonban ez csak tovább mélyíti a kimerültséget. Egy idő után pedig azt veszed észre magadon, hogy nem csak fizikai, hanem lelki eredetű nehézségeid is lettek. Ez ellen pedig minél előbb tenni kell.

Lehet, hogy épp az lenne a megoldás, ha elismernéd: túl sokat vállaltam magamra, és nem baj, hogy most pihennem kell.

Kiemelt fotó: Ana Galvañ | NPR

Beiland Patrícia,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar nyelv és irodalom szak,
I. év