A C-vitaminról

A C-vitamin, azaz aszkorbinsav (hexuronsav) napja minden évben április 4-e. Ezen a napon, 1927. április 4-én Szent-Györgyi Albert magyar tudós a Cambridge-i Egyetemen izolált egy új szerves savat, amelyet hexuronsavnak nevezett el, és amelyet később a skorbut kialakulását megakadályozó C-vitaminnak azonosítottak. Elsőként paprikából állította elő ezt a vitamint.

Norman Haworth meghatározta a vegyület szerkezetét és átnevezte aszkorbinsavra (skorbutellenes savra). 1933-ban Haworthnak munkatársaival együtt sikerült laboratóriumban is szintetizálnia az aszkorbinsavat, ez volt az első mesterségesen előállított vitamin, ami a tömegtermelést is lehetővé tette. 1937-ben Norman Haworth kémiai Nobel-díjat kapott az aszkorbinsav szerkezetének meghatározásáért (megosztva Paul Karrer-rel, aki a vitaminokat kutatta), és ugyanebben az évben az orvosi Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert kapta, aki a C-vitamin biológiai hatásait tanulmányozta.

Ez egy kiemelkedő és nagyon fontos felfedezés, mert a skorbut egy veszedelmes betegség: jellemzően (vérszegénységgel), foghullással és bőr alatti bevérzésekkel jár. Tulajdonképpen a skorbut klasszikus tüneteinek leírása még a felfedező hajósok korából származik, melyek legénysége gyakran az akkor még ismeretlen kór áldozata lett. Később fedezték fel, hogy a citrom, vagy a savanyított káposzta megelőzheti a betegséget. Ez a hiánybetegség – súlyos formájában – ma már nem jellemző a fejlettebb világban, leszámítva az elégtelen táplálkozás (időskor, hajléktalan népesség) következtében kialakult formát.

Úgyhogy, kifejezetten hálásak lehetünk Szent-Györgyi Albertnek, hogy ez a veszély már nem fenyeget minket, ha jól odafigyelünk táplálkozásunkra. Mindenképpen megérdemli, hogy megemlékezzünk felfedezéséről.

Hiába, ,,nem minden hős visel köpenyt!”

Kiemelt fotó forrása: Országos Széchényi Könyvtár

Darvasi Viktória-Bianka, 9. I osztályos diák cikke a nagyváradi
Mihai Eminescu Főgimnázium Emishake című diáklapjában