Melyik működik jobban?

„Nincs sötétebb hely a földön, mint egy érintetlen fehér papír.” – írta Szendrői Csaba Féyn című művében.

Az iskolákban, egyetemeken, munkahelyeken évtizedek óta elengedhetetlen eszköz a jegyzetelés, azonban ma már közel sem az a kérdés, hogy ki milyen füzetbe és milyen színű tollal szeret jegyzeteket készíteni, hanem inkább az, hogy papírra írunk-e, vagy inkább digitálisan rögzítjük a gondolatainkat. A válasz nem egyértelmű, hiszen mindkét módszernek megvannak az előnyei és a hátrányai, nem mellesleg minden embernek más és más technikák válnak be, azonban szerintem nagyon is érdemes egy kicsit a mélyére nézni ennek.

Több kutatás is rámutatott már arra, hogy a papírlapú jegyzetelés mélyebb kognitív feldolgozást igényel.

Mivel kézzel sokkal lassabban és megfontoltabban írunk, az agyunk kénytelen szűrni és tömöríteni az információkat, ezáltal pedig sokkal több minden memorizálódik, később pedig csak úgy beugrik, mi pedig azt sem tudjuk, hogy honnan jött ez a gondolat.

Számos tanulmány készült erről, hiszen mindenképpen egy olyan dolog, amivel igenis foglalkozni kell, hiszen fontos, hogy ebben a digitalizált világban maradjon valami hagyományos is az emberek számára. Ilyen például a kézzel írt jegyzetelés, jóllehet a digitális forma sokkal gyorsabb és hatékonyabb, különösen egyetemistaként vagy aktívan dolgozó emberként, hiszen ezzel a módszerrel sokkal több információt tudunk rögzíteni. Ettől függetlenül viszont meg kell találni az arany középutat. Mint minden másban is.

Személy szerint engem egész életemben vonzott a papír illata, a kézzel írás pedig egyfajta terápiaként hatott rám, hiszen egy jól ismert, megnyugtató ritmust követtem, ezáltal el tudtam lazulni, és nem kellett azon idegeskednem, hogy a laptopon felugrik-e hirtelen egy e-mail, vagy sem. Számomra van valami különösen személyes abban, ahogy egy fehér papíron megelevenednek a gondolataim. Egy kézzel írt jegyzet sokkal inkább tükrözi az egyén stílusát és gondolkodásmódját, mint egy World-dokumentumba beillesztett szöveg, ami lehet, nem is a sajátunk, csak próbálunk dolgozni vele vagy információkat kinyerni belőle.

Ugyanakkor nem lehet elmenni amellett, hogy a digitális jegyzetelésnek is vannak bizony olyan részei, amelyeket a papírlapú jegyzetelés egyszerűen nem képes megadni. Ilyen például a gyors információelérés, a könnyű szerkeszthetőség, a multimédiás lehetőségek, az egyszerű megosztás és együttműködés, nem mellesleg ez egy olyan környezetbarát módszer, amilyen a papírra való jegyzetelés sosem lesz.

Tulajdonképpen nem az a kérdés, hogy melyik a jobb a kettő közül, hanem inkább az, hogy bizonyos helyzetekben melyik a jobb választás. Egy informatikus számára nyilvánvalóan értelmetlen lenne papírra jegyzetelni, azonban nekem, irodalom szakos hallgatóként automatikusan a papír, nem pedig a billentyűzet felé nyúlik a kezem.

Mindenkinek meg kell találnia a legpraktikusabb módszert ahhoz, hogy fejlődni tudjon!

Kiemelt fotó forrása: https://www.makeuseof.com/digital-vs-paper-notes-which-should-you-use/

Beiland Patrícia,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar nyelv és irodalom szak,
I. év