Lila akác

A szerelem kiszámíthatatlan, és soha nem tudjuk, mikor üt arcon minket – mégis az egyik legszebb érzés, amit valaha átélhetünk. Úgy tartom, hogy csak ez a néhány téma halhatatlan, legyen szó filmről, irodalomról vagy bármilyen más művészetről: háború, szerelem, utazás. Bár a következő filmünk nem tartalmaz háborút, az utóbbi kettőt teljes mértékben.

A Lila akác című film eredetileg Szép Ernő írott alkotása, amelyet először 1934-ben dolgoztak fel filmként, Székely István rendezésében. Ez a vígjáték eltért az eredeti mű szomorú befejezésétől, és boldog véget kapott. Később, 1972-ben ismét megrendezték a filmet, tulajdonképpen egyfajta remake-ként, közelebb hozva a történetet a korabeli közönséghez – modernebb stílusban és ismertebb színészekkel. Főszerepekben Ágay Irén és Nagy György látható; közülük Ágay Irén volt ismertebb, kortársa volt többek között Karády Katalinnak is.

A cselekmény egyszerű: Manci és Hédi közeli kapcsolatban állnak, feltehetően barátnők. Hédi tapasztalt táncosnőként dolgozik a szórakoztatóiparban, rendszeresen fellép szerelmével, Charlie-val. Bár kapcsolatban él, neki is meggyűlt már a baja a szerelemmel – és még most sincs teljesen rendben vele. Manci ezzel szemben álmodozik a szerelemről, majd megismerkedik Palival, akit nem tud elfelejteni, és mély érzelmeket kezd táplálni iránta.

Pali azonban mást szeret, és nem is tudja, hogy Manci mit érez iránta. A fiú Lili bűvkörében van – egy igazi játékos lány, aki több férfinak is udvarol egyszerre, de igazából egyik sem érdekli komolyan, csak ebben leli örömét. Persze neki is van egy kedvence. A társaság együtt szokott járni a kaszinó orfeumjába, ahol Hédi is fellép. Mihelyt ezt megtudja Manci, tervet sző.

Ő is beáll táncoslánynak – eleve ez volt az egyik álma is, ezzel pedig két legyet üt egy csapásra. Bár nincs hozzá nagy tehetsége, hosszas próbák után mégis beküldik előadni a tömeg elé. Innen ered a Halló, bébi című dal, ami ugyan nem szerzett akkora hírnevet, mint a címében majdnem egyező Lila akácok című szám – utóbbi hatalmas robbanás volt az akkori időkben, és még ma is ismert.

Eközben végigkövethetjük Hédi életét is, aki egészen addig próbálkozik Palinál, ameddig csak tud – de végül olyan visszautasítást kap, ami kétségbe ejti. Ahogyan sok más akkori filmben, itt is öngyilkossági kísérlettel tetőződik a lelki válság, ám ezt nem sikerül végrehajtania. Más kiutat nem találva, egy orosz szórakozóhelyet keresnek, ahol épp két előadónőt keresnek – így Hédivel leszerződik az oroszhoz, és pár napon belül indulnak is. Manci pedig teljesen lemond mindenről.

Innen már meghagyom a befejezést az olvasónak – nézze meg a filmet. Csak ajánlani lehet, főleg a ’34-es változatot, hiszen az boldog véggel zárul, míg a ’72-es hű marad a regény eredeti, szomorú befejezéséhez.

Üveges István,
Ady Endre Elméleti Líceum,
9. A osztály