A zöldségek jótékony hatásai az emberi szervezetre

Nagyon sokszor beszéltem az elmúlt napokban különböző cikkeken keresztül a sminkekről, a bőrápolásról, illetve magáról az egészségről is. Konkrétan az ezt megelőző munkámban említettem, hogy ahhoz, hogy a bőrünk és a szervezetünk egészséges legyen – vagy legalábbis úgy működjön –, nagyon nagy szükségünk van a megfelelő mennyiségű gyümölcs- és zöldségfogyasztásra.

Alapjáraton sajnos nem tartozom azok közé, akik rengeteg gyümölcsöt vagy zöldséget esznek, viszont igyekszem pótolni az általuk kiesett hasznos anyagokat vitaminokkal. Nagyon fontosnak tartom, hogy mindent megtegyek azért, hogy bevigyem a szükséges tápanyagokat, de nagyon sokszor előfordul, hogy nincs kedvem, és nem is kívánom ezeket a kertben található csodákat – bármennyire is meglepő.

Alapjáraton is azoknak az embereknek a csapatába tartozom, akik inkább fogyasztanak húst, és gyakorlatilag a hét minden napján esznek is, természetesen más-más formában – minthogy folyamatosan csak zöld salátákat egyenek. Bár ez minden bizonnyal annak is köszönhető, hogy nincs túl nagy képzelőerőm, ami segítene ebben.

Ez azért is lenne hasznos számomra, mert a képzelőerő jelenléte lehetőséget adna arra, hogy szebben állítsam össze az ételeimet, és így garantáltan nagyobb gusztust éreznék ezek iránt. Könnyebben variálnám a színeket, a formákat, és minden bizonnyal szebben tudnék teríteni – ezt követően pedig valószínűleg több zöldséget és vitamint vinnék be a szervezetembe.

A képzelőerő nagyon hasznos lehet abban, hogy minél több zöldséget iktassak be a mindennapjaimba, és ezáltal több tápanyagot vigyek be a szervezetembe. Viszont ha pontosan tudom, hogy egy-egy zöldség milyen hasznos összetevőket tartalmaz, biztos vagyok benne, hogy sokkal gyakrabban nyúlnék utánuk.

Azoknak a kedves olvasóknak, akik eddig velem tartottak ebben az elbeszélésben, most is érdemes velem maradniuk – ugyanis folytatjuk az utazást, és bemutatok néhány zöldséget a jótékony hatásaikkal együtt, sőt: egy-egy receptet is megosztok a felhasználásukhoz!

Spárga

Bár nem tartozik a kedvenc zöldségeim közé, jómagam is elismerem a spárgával kapcsolatban azt a tényt, hogy egyike a legegészségesebb és legvitamindúsabb zöldségeknek. A legtöbb esetben Németországban szedik, és április közepétől egészen júniusig terem, így ebben az időszakban szinte mindig frissen juthatunk hozzá.

Származásának eredete és hosszú története egészen az ókori görögökig nyúlik vissza – már 2500 évvel ezelőtt is rendszeresen használták, méghozzá gyógynövényként. Elsősorban fogfájásra alkalmazták, de nem volt ritka, hogy méhcsípésre is ajánlották.

A spárgában megbújó vitaminok – például a K-, C-, A- és E-vitamin –, valamint a benne található ásványi anyagok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy szervezetünk egészséges és kiegyensúlyozott maradjon. K-vitamin tartalmának köszönhetően nagyszerű véralvadásgátló hatással bír, és rendszeres fogyasztásával csökkentheti a csonttörések kockázatát, miközben erősíti is a csontokat.

Segíti a szükséges fehérjék beépülését a szervezetbe, és magas antioxidáns-tartalma révén még a rákos megbetegedések előfordulását is csökkentheti. Végezetül – de nem utolsó sorban – a benne lévő 92%-nyi víz miatt tisztító hatással is bír, különösen a vesékre nézve.

Ha mindez még nem lenne elég, rosttartalmának köszönhetően segíti az emésztést, és támogatja a jó baktériumok szaporodását a szervezetünkben.

Az egyik legismertebb felhasználási módja a spárgakrémleves, melynek pontos leírása máris olvasható.

Hozzávalók:

• 1 közepes vöröshagyma
• 1 darab krumpli
• 50 dkg zöld spárga
• 50 g vaj
• 7 dl zöldség alaplé
• só ízlés szerint
• bors ízlés szerint
• szerecsendió ízlés szerint
• 2 dl habtejszín
• 5 dkg sajt

Elsősorban felaprítjuk a hagymát, és felkockázzuk a burgonyát, majd megtisztítjuk a spárgát, és az ehető szárát feldaraboljuk. Ezt követően egy edényben megpirítjuk a hagymát, majd hozzáadjuk a krumplit és a spárga darabokat, és egy darabig együtt pároljuk őket. Felöntjük az alaplével, megfűszerezzük, majd hagyjuk, hogy puhára főjenek. Ha megpuhultak a zöldségek, összeturmixoljuk őket, felöntjük tejszínnel, majd hozzáadjuk a spárgafejeket is, és már tálalhatjuk is, sajt kíséretében.

Avokádó

A sorban következő, bizonyára sokak által ismert zöldség nem más, mint az avokádó, amely nagyjából 25 különböző tápanyagot tartalmaz. Ezek között megtaláljuk az A-, B-, C-, E- és K-vitaminokat, valamint foszfort, rezet, vasat, magnéziumot, káliumot, rostokat, fehérjéket, folsavat és telítetlen zsírsavakat. Ezeknek a tápanyagoknak köszönhetően az avokádó számos pozitív hatással van a szervezetre, melyek közül az egyik legfontosabb a bőrápolás. Összetevői hidratáló hatásúak, és segíthetnek bizonyos bőrproblémák – például ekcéma vagy pikkelysömör – kezelésében is. Továbbá, az avokádóban található omega-3 zsírsavak és E-vitamin hozzájárulhatnak az Alzheimer-kór kialakulásának csökkentéséhez, valamint táplálják az agy bizonyos részeit is.

A terhes nők számára is hasznos lehet, hiszen folsavtartalma révén segíthet megelőzni egyes magzati rendellenességeket, különös tekintettel a máj fejlődésére. Mindemellett támogatja az emésztést, és kalóriadússága ellenére még a fogyásban is segítséget nyújthat, mivel több órán keresztül eltelít.

Az avokádóból leggyakrabban készített étel az avokádókrém, amelynek tökéletes receptje itt található:

Hozzávalók:

• 2 darab főtt tojás
• 1 fej hagyma
• 1 darab avokádó
• só
• bors
• fokhagyma

Az avokádókrém elkészítése igazán egyszerű, hiszen mindössze annyiból áll, hogy a tojást megfőzzük, majd felkockázzuk. Ehhez hozzáadjuk a lereszelt hagymát és a héjából kikanalazott avokádó húsát. Együtt kicsit összetörjük, természetesen kavarással, majd ízlés szerint fűszerezzük. Végül paradicsommal és pirítóssal fogyasztjuk.

Spenót

Bár a spenót viszonylag kevés kalóriát tartalmaz, nagyon sok hasznos tápanyagot rejteget, például az A-, C-, K- és B-vitaminokat, melyek a csontok erősségéért, a haj és a bőr szépségéért, illetve a DNS kialakulásáért felelősek. Mindemellett gyulladáscsökkentő ásványi anyagokat, valamint a rák kialakulásának megelőzésére szolgáló tápanyagokat is tartalmaz. Továbbá A- és C-vitamin-tartalmának köszönhetően támogatja a memória megfelelő működését, ápolja a hajat és a bőrt, késlelteti a bőr öregedését, és a ráncok megjelenését is. Egy csésze spenót annyi vasat tartalmaz, hogy képes csökkenteni a vérszegénység kockázatát, illetve mérsékli a vérnyomást, ezáltal védi a szív egészségét. A benne lévő egyik antioxidáns pedig gondoskodik a szemek védelméről, különösen az AMD (életkorral összefüggő makuladegeneráció) betegséggel szemben.

A spenótból készített ételek egyik klasszikusa a spenótfőzelék, amelynek receptje a következő:

Hozzávalók:

• 1 kg spenót
• 0.5 dl olaj
• 4 ek liszt
• 4 gerezd fokhagyma
• 5 dl tej
• só
• bors

A főzelék elkészítéséhez először megmossuk a spenótot, és megtisztítjuk a vastag szárától, majd 3 dl vízben 5 percig főzzük. Egy másik edényben felhevítjük az olajat, hozzáadjuk a lisztet és a zúzott fokhagymagerezdeket, összepirítjuk, majd hozzáöntjük a tejet és az összefőtt spenótot. Ezután fűszerezzük, majd leturmixoljuk. Ha laktatóbb ételt szeretnénk, tükörtojást és pirítóst is készíthetünk mellé, de az igazán szorgalmasak fasírtot is süthetnek hozzá.

Jó étvágyat kívánok – a csupa egészséghez!

Kiemelt fotó forrása: https://lovefoodnourish.com/chicken-avocado-asparagus-salad-lemon-cashew-dressing-paleo/

Pap Nikoleta,
Mihai Eminescu Főgimnázium,
11. H osztály