Mi történik a világunkkal?

Háborúk, választások, parlamenti döntések hosszú sora áll nemcsak Románia, de talán az egész világ háta mögött. A népek, nemzetek, sőt az egész világ olyan problémákkal küzd, amikről néhány évtizeddel ezelőtt azt gondolták, hogy csak mese – vagy legalábbis egy megelőzhető esemény. Az emberek életét 2019 tavaszán a COVID pusztította, és mondanom sem kell, hogy ebből a világjárványból a legtöbb embernek még most sem sikerült felocsúdnia.

Erdőtüzek, szárazság, elhalálozások, balesetek, gyilkosságok, elnyomás, nők jogai – csak néhány olyan címszó, amik hallatán mindenkinek eszébe jut egy eset, és sajnálatos módon nem pozitív értelemben.

Felmerülhet az emberekben a kérdés: milyen bolygót hagyunk a jövő gyermekeinek, hogyan őrizzük meg nekik a Földet? Vagy úgy egyáltalán: miért ér minket ez a csapás – vagy jobban megfogalmazva – ezeknek a csapásoknak a sorozata?

Aggodalmat okozó kérdések ezek, amelyek valóban képesek ébren tartani az embert, vagy éppen felrázni őt a legmélyebb álmából is. S hogy miért? Mert minden emberben felmerülhet a gondolat: lehet, ideje lenne egyszer a jövőre gondolni – és ezzel együtt talán másra is. Összesítve tehát: a jövő gyermekeire.

Előfordulhat az is, hogy gyermekek, unokák megszületnek és élni kívánnak, de nem lesz hol – és nem lesz miből. Ez alatt pedig nem az anyagiakat, hanem sokkal inkább a természeti erőforrásokat értem. Nagyon félelmetes belegondolni, hogy azok a gyermekek, akik ma még csak tipegnek-topognak a mi drága földünkön, holnap talán már nem tudják megművelni ezt a földet.

És a helyzetünk folyamatosan csak romlik. Minden ország területén egyre több természeti katasztrófa történik, és még annál is több negatív hatás és gond üti fel a fejét. Épp így alakult most, a balkáni országok szívében is – Romániában –, ahol a hatalmas esőzések következtében egyre több patak és folyó öntött ki.

Egy ilyen patak ezek közül a Korond volt, amely 30 év után először érte el hozamának a százszorosát. Ennek következtében a hozzá közel lévő település, Parajd hatalmas katasztrófát szenvedett el: elpusztult a Parajdi Sóbánya – talán véglegesen. A víz mértéke és hozama olyannyira nagy és erős volt, hogy képes volt beszakítani a bánya alagútjait, illetve a későbbiekben felállított védőgátakat is, és szinte teljes mértékben elárasztotta a bánya egészét – beleértve a turisztikai részét is.

Hiába reménykedünk azonban – akarom mondani, hiába reménykedik leginkább Parajd fennhatósága –, hisz az esőzések sajnos továbbra sem csillapodnak.

Románia nyolc megyéje is narancssárga övezetbe került, hiszen olyannyira erős esőzések várhatóak az elkövetkezendő időszakban is. Nagy Levente, a bánya turisztikai tulajdonosa már internetes platformokon is közzétette, hogy ő és csapata befejezték a víz kimérését, ugyanis sajnos semmilyen pozitív eredményt nem várhatnak a kialakult helyzettől.

Reménykednek benne, hogy a későbbiekben – ha eláll az eső –, talán a víz is lecsillapodik, és sikerül újjáépíteniük az egész világ által ismert Parajdi Sóbányát. Mindemellett azonban gondolniuk kell a Hargita megyei kisebb településekre, falvakra is, hiszen a víz ereje a termést, a házakat és az emberek életét, megélhetését is teljes mértékben tönkreteszi.

Nagyon sokan azonban ezen a gondolkodásmódon vannak, ami sok helyzetben hasznos is lehet:

„S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!”

Hordozzuk tehát imában a parajdi történéseket – ha nem is másért, hát azért, mert országunk egyik legszebb kirándulóhelyéről van szó, amely rengeteg gyermeknek, vagy éppenséggel „felnőtt gyermeknek” tette szebbé az életét. Tágabb értelemben véve pedig még inkább reménykedőnek kell lennünk, hiszen előfordulhat, hogy ez az áradat szó szerint csak a kezdete annak a folyamatnak, ami talán nemcsak Romániát vagy Európát, hanem az egész világunkat szétrombolhatja.

Nem szabad azt gondolnunk, hogy nem áll rajtunk is – még akkor sem, ha tudjuk: a természet az úr mindenek felett.

Kiemelt fotó: HAÁZ VINCE | Székelyhon.ro → https://szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/megallithatatlanul-telik-fel-vizzel-a-parajdi-sobanya)

Pap Nikoleta,
Mihai Eminescu Főgimnázium,
11. H osztály