bolyai

Tudás, kitartás és lelkesedés – Ilyen volt a Bolyai Multidiszciplináris Tantárgyverseny

Május 9–11. között ismét megrendezésre került a Bolyai Farkas Multidiszciplináris Tantárgyverseny, amely évről évre egyre több lelkes magyar diákot vonz Erdély különböző szegleteiből. A versenynek idén is a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum adott otthont.

A tantárgyverseny különlegessége, hogy nem csupán egy-egy tantárgyra összpontosít, hanem lehetőséget nyújt a diákok számára, hogy többféle tudományterületen – történelem, informatika, biológia, fizika, kémia, földrajz, angol és társadalomtudomány – is megmérettessék magukat. A cél nemcsak a tanulmányi teljesítmény mérése, hanem az is, hogy a diákok megtapasztalják a versenyhelyzetet, fejlesszék problémamegoldó készségüket, és új kapcsolatokat alakítsanak ki.

A verseny légköre inspiráló és motiváló volt, a szervezés gördülékenyen zajlott, a feladatok pedig valódi gondolkodásra és kreativitásra ösztönöztek minket, versenyzőket. A legtöbben úgy nyilatkoztak, hogy már önmagában a részvétel is értékes élmény volt számukra, hiszen különleges tudományos közegbe csöppenhettek. A versenyfeladatok pedig az országos versenyszakasz nehézségéhez igazodtak, vagyis valóban a legjobb magyar diákok voltak jelen.

A nagyváradi továbbjutók az országos versenyre minden tudásukat beletették ebbe a megmérettetésbe, és mindenki a maga lehetőségeihez mérten a legjobb formáját nyújtotta. A diákok közül szeretném kiemelni Finta Zsombort, az Ady Endre Líceum X. C osztályából, aki 3. helyezést ért el informatikából, programozás kategóriában, illetve Fodor Vivient, az Ady Endre Líceum XI. F osztályos tanulóját, aki országos 3. helyezést ért el biológiából. Vivitől néhány kérdést is feltettem a verseny és a felkészülés kapcsán:

K.D.: Mi volt a legnagyobb kihívás számodra a versenyen?

F.V.: Az egyik legnagyobb kihívás a gondolataim és az érzéseim rendezése volt verseny közben.  A teremben 2 és fél órát töltöttem, ez idő alatt volt, hogy féltem, hogy rossz helyre teszem az X-et a lapon, volt, hogy örömömben sikítani tudtam volna, mert jó leckét néztem át utolsó este, de volt, hogy a szakadék szélén álltam, hisz feljött az a lecke, amit az ,,úgy sem fog kelleni” szöveggel elintéztem. Mondhatni ő is elintézett engem.

K.D.: Hogyan készültél a versenyre? Volt, aki segített?

F. V.: A versenyre két tankönyvből készültem, ami így utólag lehet nem volt jó döntés. A két tankönyv annyiban tér el egymástól, hogy az egyik, a régebbi, több információt tartalmaz, valamint máshogy helyezkednek el a leckék és a képek a két könyvben. Ez, az olyan embereknek, akiknek jó a fotómemóriájuk, nagy kihívás lehet, ugyanis nehezebb verseny közben előidézni az információkat. 

A felkészülésben a biológiatanárnőmön kívül segítségemre volt egy adys, végzős diáklány, aki tavaly vett részt a versenyen, így saját tapasztalatait osztotta meg velem. Fontos megemlítenem, hogy hálával tartozom az osztályfőnökömnek, aki megérttette a verseny fontosságát és a bentlakás pedagógusainak, akik termet biztosítottak nekem minden délután, hogy nyugalomban tanulhassak. 

Lehet, nem a szó szoros értelmében segítettek, viszont támogatott a családom és a barátaim, hittek bennem és velem együtt örültek a végén.

K. D.: Ha újra indulnál, csinálnál valamit másképp? Terveid között szerepel, hogy jövőre is részt veszel?

F. V.: Ha újra indulnék tizenegyedikesként, előtte jobban nekiülnék egy-egy fejezetnek, amivel a versenyen meggyűlt a bajom. Több ábrát tekintenék meg az emberi testről, mert az ábrafelismerés a biológia szekción igen kapós feladattípus. Szeptemberben kezdem a tizenkettedik osztályt, ami azzal jár, hogy elfogadom a tényt, hogy a versenyek nagy része, köztük a Bolyai Farkas Multidiszciplináris Tantárgyverseny biológia szekciója, már nem a végzős diákoknak szól. Mondhatni, idén jutottam ki először és utoljára a verseny országos szakaszára.

Innen is bátorítok mindenkit, hogy próbálja meg, dolgozzon meg a sikerért, mert a szorgos munka nem marad megfizetetlenül.

Végül szeretném én is kifejezni, hogy ez a verseny rengeteg új tudással gyarapította az ismereteinket, és számtalan élménnyel gazdagodtunk. Ezúton is köszönöm Viviennek a miniinterjút, és ahogy ő is elmondta: próbáljátok ki ezt a versenyt, nem fogjátok megbánni!

Fotók: Bolyai Farkas Elméleti Líceum Facebook-oldala | Filmtekercs Klub

Kendi Dominik-János,
Mihai Eminescu Főgimnázium,
9. I osztály