Neten 10/10, élőben: instant regret-ben

A filterek csodákra képesek, de mégsem varázslók. Nem mindegy, hogy a varázs mikor illan el – az első üzenet után, vagy az első sétánál? A közösségi médián mindenkinek van ideje kiválasztani a 290 kép közül azt az előnyöset, amelyen szép az arca, jó szögből készült a fotó. Élőben viszont ott van a reggeli koffeinhiány, a fáradtság, amikor a szél összefújja a hajad, vagy amikor egy autó összecsap vízzel, miközben esik az eső, és az egész nap el van szúrva emiatt. A net csak próba, de a való élet már a főelőadás, amikor törekszünk a megfelelésre.

Miért ne ess kétségbe, ha ez a személy nem olyan, mint ahogy elképzelted?

Nincs ezzel semmi gond. Ha az elgondolt, „szíved választottja” mégis csak egy újabb leckének bizonyul, az is rendben van. Minden új személy és találkozás csak rásegít arra, hogy végül a legjobb éneddel találkozzon az, akivel tényleg találkoznod kell. Csak az számít, hogy ne képzelj túl sokat a dolgokba, és ne legyenek nagy elvárásaid – így enyhébben ér majd a csalódás.

Eljön majd az az idő, amikor találkozol azzal a bizonyos személlyel, akivel egy óra csupán öt percnek tűnik, öt perc nélküle pedig örökkévalóságnak. Aki nemcsak meghallgat, hanem meg is ért, és rájössz, hogy ő nem csupán egy ikon a telefonodon, akinek visszaírsz, hanem egy valós személy, aki ugyanúgy érez, mint te.

Találkoztál már a cushioning kifejezéssel? Mond valamit a love bombing? Vagy az orbiting?

Mindenki belefutott már legalább egyszer ezekbe a modern kapcsolati jelenségekbe. A lényeg viszont, hogy ne veszítsd el a fejed. A cushioning például egy olyan „módszer”, amikor valaki több „tartalék” személyt is fenntart magának, hogy ha a fő kapcsolat véget ér, legyen kihez menni – mint amikor a padlóra teszel egy párnát, hogy ne fájjon ha esel. A love bombing ennek pont az ellentéte. Ez az, amikor valaki az elején megígéri neked a csillagos eget, de végül csak a plafont éri el… majd idővel a padlót. Vele az elején minden szép, aztán egyre inkább csak olyan üzeneteket kapsz, mint: ,,kicsit elfoglalt vagyok, majd írok”.

Ha úgy érzed, hogy a másik már csak akkor ír, ha véletlenül ráles a telefonjára… hát, ideje, hogy te is „ráless” egy új ismeretségre. És csak sodródj az árral, míg meg nem találod azt a személyt, aki nemcsak lehozza neked a csillagokat, hanem el is visz hozzájuk.

Kiemelt fotó: John Konrad illusztrációja

Kiss Virag,
Partiumi Keresztény Egyetem, Angol nyelv és irodalom szak,
I. év