Feszül a húr Angliában – Megszületik a Magna Charta Libertatum

A 12. század végére jelentős politikai változások rázták meg Angliát. Hódító Vilmos dinasztiájának kihalásával az angol korona ismét francia befolyás alá került, a nemesség pedig kénytelen volt részt venni az Anjou-ház belső hatalmi harcaiban. A 13. század elején a helyzet tovább romlott: I. (Földnélküli) János király – aki 1199-től uralkodott – elvesztette a normandiai területeket, ezzel súlyos csapást mérve az angol nemesség gazdasági és politikai érdekeire.

A vereségek következményeként János bevételei jelentősen csökkentek. A kieső jövedelmeket újabb és újabb adók kivetésével próbálta pótolni, ami csak tovább növelte az elégedetlenséget a főnemesség körében. A helyzet 1215-re tarthatatlanná vált. A bárók fellázadtak, és London ellen vonultak, nem véletlenül: a főváros politikai és gazdasági központként kiemelt jelentőséggel bírt. A király hűséges támogatói hamar elpártoltak mellőle, és a felkelőkhöz csatlakoztak.

Jánosnak nem maradt más választása: 1215. június 15-én, Runnymede mezején aláírta a Magna Charta Libertatumot (Nagy Szabadságlevél), amely alapjaiban változtatta meg a királyi hatalom működését.

A Charta 63 cikkelyből állt. Kimondta, hogy a király nem vethet ki új adókat a bárók engedélye nélkül, és megadta a nemességnek az ellenállás jogát. Garantálta az egyház kiváltságait, valamint a szabad emberek jogait és szabadságát. A dokumentum egyik legfontosabb pontja a 61. cikkely volt, amely szerint, ha a király megszegi a Charta rendelkezéseit, a főnemesség 25 tagja felléphet ellene, akár le is taszíthatják a trónról.

Az idők során a Magna Charta több módosításon is átesett, a 61. cikkelyt később törölték. Mégis, a dokumentum hosszú távú hatása jelentős volt: a királyi hatalom korlátozásának gondolata tovább erősödött. Az évszázad végére kialakultak a rendi társadalom alappillérei, a papság, a főnemesség, a lovagok és a polgárság, akik együttesen képesek voltak érdekeik képviseletére.

A változások csúcspontjaként I. Edward király 1295-ben összehívta az első rendi gyűlést, az úgynevezett mintaparlamentet. Innentől kezdve a király már nem egyedül, hanem a rendekkel közösen irányította Angliát, megszületett a rendi monarchia, amely hosszú időre meghatározta az ország politikai berendezkedését.

Kiemelt fotó: Shutterstock

Blaskó Péter,
Ady Endre Elméleti Líceum,
11. D osztály