Miért lett május a Szűzanya hónapja?

Május hónapját a keresztény egyházakban – leginkább a római katolikus egyházban – Szűz Mária hónapjának nevezik, mivel Szűz Mária az újjászületés szimbóluma is. Máriát két okból is az újjászületés fogalmához kapcsolják: elsősorban azért, mert ő szülte meg Jézust, aki megváltotta a világot a bűntől, és ezáltal az egész emberiség esélyt kapott arra, hogy egykor elnyerje az örök élet ajándékát. Másodsorban pedig azért, mert Szűz Mária „kijavította” az első asszony, Éva bűnét, és ezáltal kiengesztelte Istent.

A május hónap Szűz Máriához való kapcsolása egészen a 13. századig vezethető vissza. Írásos dokumentumok tanúsítják, hogy X. Alfonz, Kasztília uralkodója májusban énekekkel és imádságokkal magasztalta a Szent Szüzet. Néhány évszázaddal később Néri Szent Fülöp, a gyermekek és a fiatalok atyja arra buzdította a fiatalokat, hogy minden év májusában virágkoszorúkat készítsenek a Szűzanya tiszteletére.

A 19. századtól kezdve a katolikus egyház hivatalosan is májust nevezte ki a Szűzanya hónapjának, és ilyenkor a szentmisék után elimádkozzák a Lorettói litániát. A hívők úgy tartják, hogy az olaszországi Lorettóba szállították Szűz Mária názáreti házának maradványait, amelyeket az Angyali Üdvözlet-bazilikában őriznek mind a mai napig.

Szent István, Magyarország keresztény lelkületű királya, Szűz Mária oltalmába ajánlotta az országot. A Nyugat-Európából érkezett papok és szerzetesek terjesztették a Szűzanya tiszteletére írt imádságokat, amelyeket a hívő nép a mai napig ismer. A magyarság azóta is szorosan kötődik a Szent Szűzhöz, és mind a mai napig a májusi hónapot a Szűzanya tiszteletének szenteli.

Kiemelt fotó forrása: https://vasarnap.hu/2024/10/08/szuz-maria-magyarok-nagyasszonyanak-unnepe-van-oktober-8/

Loló Gabriella-Brigitta,
Partiumi Keresztény Egyetem,
I. év