Amit a humorral elrejtünk vagy épp megmutatunk

Tisztában vagyok vele, hogy április elseje, vagyis a bolondok napja már letelt, de a humor nem csupán az év ezen napján van jelen az életünkben. A mindennapok során is gyakran előfordul, hogy humorizálunk – akár egy vicces megjegyzés, akár egy játékos megközelítés formájában. Sokszor azonban észre sem vesszük, hogy éppen humort használunk, és azt sem mindig tudatosítjuk, hogy mit is szeretnénk valójában kifejezni vele. A humor lehet eszköz a feszültség oldására, a kapcsolatok erősítésére, vagy akár a kellemetlen témák könnyedebb megközelítésére is. Épp ezért érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen szerepet tölt be a humor a saját életünkben, mert talán többet mond rólunk, mint elsőre gondolnánk.

Személy szerint sokszor a bennem lévő szociális szorongást próbálom oldani a humor segítségével. Bár extrovertált személynek tartom magam, mégis van bennem egyfajta tartás, egy belső fék, amikor mások véleményéről van szó. Valahogy mindig ott motoszkál bennem a kérdés: „Vajon mit gondolnak rólam?” Ilyenkor egy-egy jól elsütött poén, egy aprócska nevettetés mintha lebontaná ezt a falat. A nevetés, amit kivált, sokszor azt sugallja számomra, hogy akár kedvelhetnek is, még ha ez nem is feltétlenül tükrözi a valóságot. Ám ez az illúzió is elég lehet ahhoz, hogy egy kicsit könnyebb legyen „létezni” a társas helyzetekben. Ugyanakkor nemcsak menekülésként használom a humort: egyszerűen szeretek viccelődni. Jó érzés látni, amikor mások arcán megjelenik a mosoly, és feldobódik a hangulat.

Nem véletlen, hogy a humor ilyen fontos szerepet tölt be az emberi kapcsolatokban – a pszichológia is régóta vizsgálja, milyen hatással van ránk a nevetés, és miért vált ennyire szerves részévé az emberi kommunikációnak.

A pszichológiában több elmélet is született arra, hogy miért nevetünk, és miért működik a humor. Sigmund Freud például úgy vélte, hogy a humor egyfajta szelepként szolgál: lehetőséget ad arra, hogy elfojtott vágyaink, félelmeink és belső feszültségeink felszínre kerüljenek, de olyan formában, ami elfogadható és nem fenyegető. A viccek, különösen azok, amelyek tabukat feszegetnek, valójában a tudattalanunk szorongásait dolgozzák fel – így a nevetés egyfajta megkönnyebbülésként szolgál.

Más megközelítések szerint a humor alapja az úgynevezett inkongruencia – vagyis az elvárásaink és a valóság közötti különbség. Egy poén vagy vicc sokszor azért vicces, mert meglep minket: egy váratlan fordulatot tartalmaz, ami kibillenti az agyunkat a megszokott gondolkodásból. Ez a kognitív „meglepetés”, a hirtelen felismerés és a logikai ellentmondás megoldása váltja ki a nevetést. Olyan ez, mint egy gyors szellemi puzzle, amit hirtelen megfejtünk.

Van olyan elmélet is, amely szerint a nevetés az önmegerősítés egyik formája. Ez a szuperioritás-elmélet azt állítja, hogy gyakran akkor nevetünk, amikor más hibáját, ügyetlenségét vagy gyengeségét észleljük – és ezzel tudat alatt megerősítjük a saját fölényünket. Bár ez a magyarázat ma már vitatott, egyes humorformák, például a szatíra, paródia vagy gúny esetében még mindig jól megfigyelhető ennek dinamikája.

A nevetés azonban mindenekelőtt társas tevékenység. Már a csecsemők is képesek nevetni, még mielőtt megtanulnának beszélni, és ez is mutatja, hogy a nevetés nem csak a szórakozásról szól, hanem a kötődésről, a bizalomról és az érzelmi kapcsolódásról. Két ember közötti közös nevetés során olyan érzelmi és idegrendszeri folyamatok indulnak be, amelyek erősítik a kapcsolatot, csökkentik a stresszt és elősegítik a biztonságérzet kialakulását.

A modern pszichológia – különösen a pozitív pszichológia irányzata – a humorra a lelki jóllét fontos eszközeként tekint. Számos kutatás igazolja, hogy a humorérzék fejlesztése segít a stresszkezelésben, csökkentheti a depresszív tüneteket, növelheti az önbizalmat és javíthatja az életminőséget. Sőt, a nevetés nemcsak lelkileg, de fizikailag is gyógyító hatású: bizonyítottan csökkenti a vérnyomást, erősíti az immunrendszert, és elősegíti a relaxációt.

Mindezek alapján nem túlzás azt mondani, hogy a humor az egyik legerősebb és talán legemberibb eszközünk arra, hogy kapcsolatban maradjunk másokkal, oldjuk a bennünk lévő feszültséget, és egy kicsit könnyedebbé tegyük a hétköznapokat.

Kiemelt fotó forrása: Shutterstock

Csillag Viktória,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar-Angol nyelv és irodalom szak,
II. év