Tekintetek – Márkus Zoltán verse

Tekintetek

Bár elmondtam volna neked,
Hogy mellettem van a helyed:
Kezed fogná a kezemet,
S boldogan élnéd velem az
Életedet.

Sokszor vagyok én elveszett,
Sötétségben a hold vezet.
S te átveszed a hold-szerepet,
Ezért szeretem annyira
Két szép szemed.

Bókot kapsz, legalább hetet,
S arcod végre, végre nevet!
Kimondani büszkén lehet:
Soha nem láttam ennél szebb
Tekintetet.

Kimondani büszkén merem:
Nekem sem volt soha ilyen
Tekintetem.

Márkus Zoltán,
Ady Endre Elméleti Líceum,
11. D osztály