A húrok ismét pengenek

Az elmúlt munkámban már felsoroltam néhány számomra kedves előadót és a legértékesebb zenéiket a közösségnek, hátha többen kedvet kapnak ezen dalok meghallgatásához. Ezt a jó szokásomat szeretném továbbvinni annak érdekében, hogy minél több zenei műfajt tudjak megmutatni nektek. Fogadjátok szeretettel ezt a cikkemet is, és pördüljetek táncra velem!

Jucus

Puskás Juditot 2005-ben ismerhette meg a világ, amikor is DJ Szatmárival közösen adták ki az Égess el című dalt, melyet a 100 évet várnék követett.

• Égess el

„Úgy csókoljon a szád
Hogy fájjon, égjen a vágy
Gyilkos várakozás
Nincs több álmodozás”

Hangzik a dal, amely tele van erős, égető érzésekkel. Nyilvánvaló, hogy ezek a lángoló gondolatok egy szerelem hevében képződtek, és vágyakoztak arra, hogy az sose múljon el. A dallamosság, sőt maga a dal címe is egy elhatározottságra utal, amely abban merül ki, hogy a hősszerelmes bármit megenged a párjának, a vágynak, csak maradjanak együtt.

• 100 évet várnék

„Ő soha nem jön már vissza
A szívét egy másiknak adta
A vágy, üres olcsó kis játék
Ha kell, én 100 évet várnék rád”

Ebben a dalban hasonlóképpen találkozhatunk az erőteljes, impulzív érzésekkel, amelyek mindenképp azt sugallják, hogy ez a szerelem ki fog tartani. Az igazán szerelmes fél ugyanis bármit megtesz ennek érdekében, ahogy ki is emeli: 100 évet várna a beteljesülő, örökké tartó szerelemre.

• Átok vagy áldás

„Ugyanúgy szomjazlak én
Mint záport a sivatag
Egy pillantásod után
Egy kicsit még legyen most úgy
Ahogyan nem szabad
Csak büntess egy éjjen át
Úgy vigyáznék rád
Majd vigyázok rád”

Ebben a dalban megjelenik a pillanatnyiság eszméje is, amely a dal írójához és érzőjéhez kapcsolódik, aki nem akar mást, csak ezt a gyönyörű románcot és perceit kiélvezni. Metaforákkal támasztja alá érzéseit: olyan szomjas a szerelemre és úgy kívánja, mintha már hosszú idők óta csak sivatagot, rossz meleget tapasztalt volna.

Parno Graszt

A zenekar neve igazából fehér lovat jelent, amely a tisztaságot és a szabadságot jelképezi több kultúrában is egyaránt. Az együttes 1987-ben alakult, és nagyjából 10 tag alkotja, ám előfordul, hogy egy fellépés alatt akár 20 ember is megfordul a színpadon. Dalaikban a magyar és a lovári nyelvet vegyítik. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Paszabról származnak, ahol a zenekar még ma is él, távol a város zajától, a külvilágtól, annak érdekében, hogy megőrizhessék a tisztaságot és a csapat hagyományait.

• Már nem szédülök

„Már nem szédülök a fényben
A poharam félig tele van
Nem a szesztől leszek részeg
Annyi legyen, amennyi most van”

A zenekar ezen dalában megjelennek komolyabb témák is a szerelmen kívül. A dal egy megszokott világot tár elénk és egy olyan képet, amit akár mi is láthatunk egy éjszaka folyamán az esti homályban, a pislákoló lámpafényben és az emlékeken keresztül. Egyformán tekint vissza a múltra, a jelenre és a jövőre is, amely felé kérdően néz, azt sugallva, hogy nehéz idők jöhetnek, és talán a gyerekeik nem értik majd meg azokat a dolgokat, amelyekről mesélnek nekik. Az idő múlása, változása jelenik meg egyik kulcstémaként. A dallamosság gyengéd, lassú, ugyanakkor mégis pezsgéssel teli, ami képes könnyeket kicsalni a hallgatóság szeméből.

Kiemelt fotó forrása: Unsplash

Pap Nikoleta,
Mihai Eminescu Főgimnázium,
11. H osztály