A gyümölcsök jótékony hatásai I.

Nagyon gyakran elgondolkodom azon, hogy milyen szerencsés vagyok, amiért lehetőségem van a 21. század gyermekének lenni. Természetesen ennek a korszaknak – mint az összes többinek – megvannak a maga betegségei, mint például az interneten való lógás, a túlzott környezetszennyezés vagy az emberek romlottsága. Ettől eltérően azonban több más pozitívuma is van. Az egyik ezek közül a szabadság, amellyel a világunk nagy része ma is rendelkezik, és elég szomorú hallani, hogy vannak olyan területek, ahol ez sem természetes dolog, ugyanis a nők még mindig rabként élnek.

Ha megpróbáljuk a dolgok pozitív oldalát nézni, akkor ide sorolhatjuk a békét is, amelyben egyelőre még Romániának, Magyarországnak és több más területnek is része van. Továbbá, hasonlóképpen nevezhetjük magunkat szerencsésnek azért is, mert országunkon belül olyan sok minden elérhető – nem úgy, mint például a kommunista időkben, amikor néhány gyümölcsöt is alig lehetett beszerezni akárhol.

S ha már az élelmiszereknél, pontosabban a gyümölcsöknél járunk, a tavasz közeledtével talán felmerülhet bennünk, hogy dúskálunk a különböző gyümölcsökben, és hogy milyen szerencsések vagyunk. És valóban, szerencsések vagyunk, ugyanis a legtöbb itt is termő gyümölcsnek nagyon sok jótékony, pozitív hatása van az emberi szervezetre és egészségre.

Bár az eredeti témámtól kissé eltértem, és inkább történelmi utakon jártam, szeretnék visszaballagni ahhoz a témához, amelyet a címben is említek – mégpedig a gyümölcsök jótékony hatásaira és az okokra, amiért érdemes őket fogyasztani. A gyümölcsszerető olvasóink tartsanak velem, és gyűjtsenek információt az általuk kedvelt édes, egészséges finomságokról.

Az alma

Az alma a legszélesebb körben ismert és fogyasztott gyümölcsünk – bizonyára azért is, mert a mitológiában is többször találkozhatunk vele. Elterjedése leginkább Európára koncentrálódik, ahol mintegy hétezer fajta közül választhatunk. A legkedveltebb fajtája a jonatán, amelyet szorosan követ a golden, az idared, az idagold, a starking, majd az egyszerű, de nagyszerű zöld alma is.

A nyári változatai között jól ismert a borízű és a rétesalma is, azonban a legkedveltebbek a téli almák, amelyek ősztől egészen tavaszig eltarthatóak.

De miért is szeretik ennyien ezt az egyszerű gyümölcsöt?

Bizonyára azért, mert összetételében mindössze 8–13 százalék gyümölcscukrot tartalmaz. Egy közepes alma nagyjából 80 kilókalóriát nyom, továbbá tartalmaz 21 gramm szénhidrátot, 3,7 gramm rostot, illetve 15 mg C-vitamint is. Ez utóbbi mellett található benne A- és B-vitamin, folsav, kalcium, magnézium és kálium is.

Ezek eredményeként tehát segítheti a széklet rendezését a következő módon: főve és párolva a hasmenés ellen, nyersen pedig székrekedés ellen szolgálhat segítségül. Az almasavnak jótékony hatása van a máj és a belek működésére, valamint csökkenti a vesekő képződését is. Méregtelenítő hatása által képes tisztítani a szervezetet, sőt, a fogyókúrában is nagy segítség lehet.

A népi kultúrában csodaszerként tekintettek rá, ugyanis úgy tartották, hogy távol tartja a köszvényt, a vérhast és a bélfertőzéseket a fogyasztóitól. Legtanácsosabb a héjával együtt – de jól megmosva – fogyasztani, annak érdekében, hogy minél több élelmi rostot vihessünk be vele a szervezetbe.

Készülhet belőle gyümölcslé, leves, köret, sütemény, palacsintatöltelék, sőt, lekvár is.

A banán

Nagyon sokan tartják a banánt egy bűnös, veszélyes gyümölcsnek, ugyanis a legérettebb formájában bizony rengeteg cukrot tartalmaz, amely sem a cukorbetegeknek, sem pedig a fogyni vágyóknak nem segít. Azonban, mint minden más gyümölcsnek, ennek is megvannak a sajátos előnyei – melyek közül az első az, hogy az év bármely időszakában fogyasztható.

Továbbá több, számos jótékony hatása van, amelyek a következők lehetnek: bármennyire is meglepő, de a rendszeres banánfogyasztás csökkentheti az asztmás tüneteket, ugyanis mérsékli a nitrogén-monoxid mennyiségét, ami a légúti gyulladásos folyamatok enyhülését idézi elő.

A banán káliumtartalma képes csökkenteni a szív- és érrendszeri problémákat, valamint a magas vérnyomást. Mindemellett mérsékelheti a stroke esélyét, az időskori izomtömeg-veszteséget, illetve a vesekőképződés kialakulását is.

Mindezek mellett támogatja a szerotonintermelést is, amely tulajdonképpen a B6-vitamin és a triptofán együttes jelenlétét jelenti – ez az együttállás pedig egyébként nagyon ritka, szinte csak a banán esetében fordul elő. A szerotonin felel a memória megfelelő működéséért, épp ezért is tanácsolják a banán fogyasztását egy-egy fontosabb, nagyobb vizsga előtt. Emellett befolyásolhatja a hormonokat is, boldogsághormonokat termelve, amelyek elűzhetik a depressziót – bár ezt utóbbit egyelőre embereken még nem tesztelték.

Továbbá több kutatás alapján megállapították, hogy magas C-vitamin-tartalma miatt, ha egy gyermek az első két évben minél gyakrabban fogyaszt banánt, az csökkentheti az akut leukémia kialakulásának esélyét is.

Káliumtartalma hozzájárulhat a csontok erősségéhez, és – akárcsak az alma – a banán is szerepet játszhat a székrekedés és a hasmenés kezelésében. Ez utóbbi esetben visszapótolja az elvesztett káliumot a szervezetbe, a székrekedést pedig segíthet beindítani.

Mindemellett energiával tölti el az embereket, és kalóriatartalma miatt abban is segíthet, hogy teltnek, ne pedig éhesnek érezzük magunkat.

A kivi

A kivit gyakran szokták emlegetni „elfelejtett gyümölcsként” is, ugyanis nem túl sokan fogyasztják – leginkább szőrös külseje miatt. Ez azonban nagy kár, hiszen rengeteg jótékony hatást képes gyakorolni az emberi szervezetre, melyek közül az egyik leghasznosabb az, hogy segít az alvászavaron.

Mindemellett a bőr regenerálódásán is javíthat, sőt általa ki lehet tolni a ráncosodás időszakát is, ugyanis rengeteg C-vitamint tartalmaz, ami köztudottan fel tudja venni a harcot a Nap káros hatásaival szemben.

Meglepő módon, antioxidáns-tartalma miatt még a látást is javítja, és csökkenti a szembetegségek kialakulásának esélyét is. A C-vitamin-tartalma pozitív hatást gyakorol a daganatos megbetegedések ellen, valamint képes erősíteni az immunrendszert is. Ennek következményeként megelőzi a náthát, a vírusos megbetegedéseket és a megfázást is.

Rosttartalma segíti a bélrendszert a könnyebb működésben – azaz a salakanyagok felszívásában és kiürítésében az emberi szervezetből. A kálium- és rosttartalma együttesen dolgoznak azon, hogy napi három kivi elfogyasztása mellett ne kelljen aggódni az agyvérzés, a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kialakulása miatt. Ennek következményeként erősíti a szív működését, és csökkenti a koleszterinszint megemelkedését is – természetesen csak akkor, ha rendszeresen fogyasztják.

Továbbá káliumtartalmának köszönhető az is, hogy igyekszik enyhíteni a nátrium káros hatásait, valamint a székrekedésben is segíthet.

Kiemelt fotó forrása: Unsplash

Pap Nikoleta,
Mihai Eminescu Főgimnázium,
11. H osztály