A jövő emberei

Kevesebb mint másfél hónapon belül töltöm a 18-at, és bár mindenki azt mondja, hogy ez csak egy szám, én mégis többnek érzem. Azok az idők, amikor a szüleim dönthettek helyettem, vagy tarthatták a vállukat, amikor rossz dolgokat tettem, most múlnak el; pont ezzel a szép, kerek számmal szállnak vissza a múltba. Egyik napról a másikra tűntek el a gyermeki évek, a kacajok, vagy a fiatalkori ráncok az arcomról, és még ha nem is arra gondolok, hogy öregszem – hisz nem gondolhatok erre –, folyamatosan bennem van, hogy soha többé nem leszek olyan, mint most, és amilyen eddig voltam.

Az igazat megvallva, én nagyon félek: félek, hisz a családom adhat nekem tanácsot, de döntést már nem hozhat helyettem, és az ezekben az években meghozott elhatározások fogják befolyásolni az egész jövőmet. Ezek alatt nem a tetoválás készítést, az első legális nagy csajos bulikat vagy az orrba rakatott piercingeket értem, hisz ha az igazsághoz akarok nyúlni, ezek sohasem izgatták a fantáziám. Ezzel ellentétben azonban egyre többet gondolok a jogosítvány megszerzésére, a párválasztásra, majd pedig a szakma választására is, amelyek közelsége kimondhatatlanul rémiszt. Egy-egy közülük leginkább azért, mert újabb nehézségeket szülnek majd: mint például az autó vásárlás, a saját házam megvétele, az esküvő, a gyermekvállalás és az egész koronája – vagy inkább az alapköve –, maga a munkahely megszerzése és kiválasztása.

Akarom mondani, ez utóbbitól annyira nem félek, (az „annyira”-t ettől függetlenül még ugyanúgy kénytelen vagyok kiemelni), hisz az elmúlt évek során már körvonalazódott előttem, hogy mivel szeretnék foglalkozni a jövőben, és milyen lépéseket kell tennem annak érdekében, hogy valóra váljon az álmom, és abban a munkakörben dolgozzak, amit elképzeltem magamnak. Mint 11.-es diák, akinek egy éve maradt hátra a líceumból, és egy elég nehéz vizsgasorozat előtt áll, szeretnék néhány tényezőről beszélni, amelyek befolyásolhatják a pályaválasztást, vagy amiket érdemes figyelembe venni akkor, amikor valaki belevág egy adott pálya tanulmányozásába.

Aki egy ehhez hasonló nehéz döntés előtt áll, vagy csak komolyan gondolkodik azon, hogy mihez kéne kezdenie a jövőben, tartson velem ebben a cikkben is, hátha ötletekre vagy pozitív, számára hasznos gondolatokra, elképzelésekre lel!

Családi, pénzügyi háttér

A mai világ egyik legnagyobb problémája, amellyel azt hiszem, még a leggazdagabbaknak is meg kell küzdeniük, az anyagi problémák. Igaz, lehet, hogy túlzok, és az igazán gazdag emberek nem is törődnek ezzel a gonddal, de az alsóbb, szegényebb vagy középosztálybeli rétegek minden nap találkoznak ezzel. Sajnos nemcsak a mindennapi megélhetést befolyásolják a pénzügyek, hanem a gyerekek, a fiatalok, sőt a készülő egyetemisták életét is.

Manapság ugyanis bizonyos egyetemi szakokon fizetni kell annak érdekében, hogy egy diák náluk tanulhasson. Ez azért is megterhelő, mert az évi 14.000-16.000 lejes (bizonyos egyetemeken) továbbtanulási költségek mellett a diákok kénytelenek plusz tankönyveket vagy egyéb kiegészítőket is megvásárolni. Ehhez hozzájárulhat az is, hogy nem minden diák azon a településen tanul tovább, ahol él, így fizetniük kell az utazásért, a bentlakásért, kollégiumi vagy albérleti lehetőségekért is. Ezek a kiadások jelentősen megterhelhetik a családi kasszát, miközben a mindennapi megélhetés, élelem, számlák és egyéb apróbb költségek terhei még nem is kerültek szóba. Sokan azt mondják, hogy egy egyetemista nyugodtan vállalhat munkát, hogy besegítsen a családi kasszába, ám bizonyos esetekben ez nagyon nehéz lehet. Ha a munka és a fáradtság miatt nem tud felkészülni az egyetemi óráira, gyakorlatilag többet árt saját magának, mint amennyivel segíthet.

Távolság

Újabb nehézséget jelenthetnek a továbbtanulók számára a távolságok is, különösen akkor, amikor másik városba vagy országba kell költözniük, hogy gyarapíthassák tudásukat. Ez sok diáknak komoly kihívást jelenthet, mivel nem mindenkinek sikerül könnyen beilleszkedni az új környezetbe, ami akár fizikai, akár mentális egészségükre is káros hatással lehet. A mentális terhek között újabb probléma merülhet fel, hiszen a stressz fokozódása miatt nehezebbé válhat a koncentrálás a legfontosabb célra: a tanulásra.

Természetesen nem azt mondom, hogy aki szeret otthon lenni a családjával, ne kezdje el bontogatni a szárnyait és továbbtanulni, de érdemes többször is átgondolni, hogy képes lesz-e áldozatot hozni, és hogy valóban készen áll-e erre a kihívásra.

Személyes, belső értékek

Egy egyetem vagy továbbtanulás esetén rendkívül fontos figyelembe venni az adott szak elvárásait, és ezeket összevetni a saját képességeinkkel, valamint azokkal a területekkel, amelyeken fejlődni tudunk. Gyakran előfordul, hogy nem vizsgáljuk meg alaposan az adott szak igényeit és azokat a készségeket, amelyekkel rendelkeznünk kell ahhoz, hogy felvegyenek és sikeresen helytálljunk. Vannak olyan tantárgyak, amelyeket különórákkal, felkészítőkkel vagy több odafigyeléssel könnyebben elsajátíthatunk, de léteznek olyanok is, amelyek egyszerűen nem mennek nekünk, és ezt bizonyos idő után el kell fogadnunk.

A matematika is egy tipikus példa lehet, mivel vannak olyan tanulók, akik nem születnek matematikai zseniként, de képesek megtanulni és begyakorolni a tantárgyat, és a kitartásuk révén sikeresek lehetnek ezen a területen. Az évek során nagyon fontos, hogy kiismerjük magunkat, és kikérjük családunk, tanáraink, valamint barátaink véleményét és értékelését, hogy tisztább, őszintébb képet kapjunk magunkról és a lehetőségeinkről.

Egyéb lehetőségek és hátrányok

Egy egyetem vagy iskola kiválasztása esetén az egyik, és talán legfontosabb tényező, hogy tisztában legyünk azzal, mit szeretnénk elérni. A fent említett három problémát gyakran könnyebb megoldani vagy elhárítani, ha valóban tudjuk, mit akarunk, és eltökéltek vagyunk a jövőnkkel kapcsolatban. Nagyon előnyös, ha már fiatalon megtaláljuk azt a szakmát, amit igazán szeretnénk, és hajlandóak vagyunk annak szentelni az életünket. Ha ez nem sikerül, azonban ne essünk kétségbe – minden lehetőséget érdemes mérlegelni.

Ha szeretsz sütni, főzni vagy sportolni, érdemes elgondolkodni a kapcsolódó szakmákban és továbbtanulási lehetőségekben. Azonban, ha ezek nem vonzanak, akkor sem kell aggódni, hiszen mindenki jó valamiben. Ha jól működik az agyad, vagy ügyes vagy a fa megmunkálásában, mindig tartsuk szem előtt, hogy ezek a szakmák is fontosak, és helyük van a világban, amíg a világ a világ.

Összességében egy szakmai jövőkép kiválasztásához több tényező is hozzájárul, és fontos tudni, hogy ha valami nem sikerül, vagy nem tudunk érvényesülni benne, akkor sem kell kétségbe esni, hiszen mindig vár ránk egy új lehetőség.

Kiemelt fotó forrása: https://fineartamerica.com/featured/identity-crisis-barbara-j-blaisdell.html

Pap Nikoleta,
Mihai Eminescu Főgimnázium,
11. H osztály