Gyümölcsoltó Boldogasszony

Március 25-én a keresztény világ és a népi hagyományok is különleges napot ünnepelnek: Gyümölcsoltó Boldogasszony napját.

Ez az ünnep egyszerre kötődik Mária szeplőtelen fogantatásának hírüladásához és a természet megújulásához, hiszen a hagyomány szerint ekkor a legalkalmasabb gyümölcsfákat oltani. A vallási és mezőgazdasági jelentőség összefonódása jól mutatja, hogyan kapcsolódik össze az ember hitvilága és a természettel való együttélés.

Több jeles naphoz is kapcsolódnak tiltások, és leginkább az asszonyi munkatilalom jelenik meg. Ezen a napon tilos mosni, sütni, varrni, fonni és fát metszeni, de kötelező szerelmeskedni és vörösbort inni: a fákat azért nem szabad megmetszeni, mert akkor bizony vér fog kifolyni az ágakból, a vörösbor fogyasztása pedig azért nagyon hatásos, mert nagyon jól fog szaporodni a vérünk, megnő a vörösvérsejtek száma.

A tiltásokat is megmagyarázták: ez egy Szűz Mária-ünnep, és bármilyen hasonló jellegű munkával Mária arcát fogjuk égetni. Ez a tilalom leginkább a mosást emeli ki, ami azért furcsa, mert itt egy ellentétet figyelhetünk meg: a mosáshoz víz szükséges, de ez mégis égeti a szent arcát, tehát mintha tűzként hatna.

Mint azt eddigiekben olvashattuk, rengeteg babona és szokás alakult ki a termésekkel kapcsolatban, így nem véletlen, hogy ezen a napon ez még inkább felerősödik. Azt mondják a régiek, hogy ha a kertedben van egy olyan gyümölcsfa, amely nem terem, akkor ezen a napon egy fűrésszel vagy egy baltával ki kell menni, és meg kell „fenyegetni”, hogy levágod/kivágod, ha nem kezd el teremni ebben az évben. Itt is megjelenik a SZÓMÁGIA, hisz ez a fenyegetés a bőséges termést szeretné eredményezni

Az időjárási megfigyelések is igazán gyakoriak, szintúgy megfigyelhetőek Gyümölcsoltó Boldogasszony napján: ha hideg van, akkor nagyon hűvös tavasz lesz (Gyimes-völgye). Az Ipoly menti falvakban pedig a következő feljegyzés maradt fent: „Gyümölcsoltó hidege, téli hónapnak megölője.” Az Ipoly menti falvak lakói arra is különösen vigyáztak, hogy a frissen oltott fákat védjék, mert ha letört az águk, attól tartottak, hogy szerencsétlenséget hoz. Szegeden pedig azt hitték, hogy ha valaki továbbadja a szemzett fát, azzal a terméshozamot is elveszíti.

Palicson, Bácsszőlősön és Kispiacon egy másik időjárásjósló hagyomány is kapcsolódik Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához: a békák megfigyelése. A helyiek szerint, ha ezen a napon megszólalnak a békák, az a hosszú tél végét jelzi, de egyben azt is, hogy még negyven napig kitart a hideg. Ez a népi megfigyelés jól mutatja, hogyan próbálták őseink a természet jeleit értelmezve előre jelezni az időjárás alakulását. Talán ezen a környéken (Érmellék, Nagyvárad körzete) az az ismeretes, hogy a békák brekegéséhez a mák érését kötik.

Gyümölcsoltó Boldogasszony napja tehát egyszerre vallási és népi jelentőségű ünnep, amelyhez számos hiedelem és időjósló megfigyelés kapcsolódik. Legyen szó a fák oltásáról, a békák jóslatáról, vagy épp egy vallási jellegű szokásról. Mégis azt látjuk, hogy a népi kultúra és a vallásosság erősen összefonódott, és kéz a kézben jelennek meg a különböző szituációkban.

Corodi Victor,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar nyelv és irodalom szak,
II. év